Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Aquinói Szent Tamás: Lét és lényeg
A IV. fejezet 1) feltárja hogy milyen alapon mondhatók "nem"-nek, fajnak és megkülönböztető jegynek az összetett létezők lényegei, 2) vagy hogy honnan merítjük az összetett létezőkben lévő "nem"-et és fajt jellemző törekvés képességet és a bennük lévő egyetemes értelmet. 1. Miután láttuk, hogy mit jelent az "essentia" elnevezés az összetett létezőkben, meg kell vizsgálni azt, hogy miképpen viszonyul a lényeg a "nem", a faj és a megkülönböztető jegy fogalmához. Mivel aminek ugyanis kijár a "nem", a faj vagy a megkülönböztető jegy vonatkozása, arról ezt egyenként megjelölve kell állítani, ezért lehetetlen, hogy a "nem", a faj vagy a megkülönböztető jegy vonatkozása úgy járjon ki a lényeghez, mintha annak része volna, mint például az emberség vagy az élőlényiség. S ezért mondja Avicenna (6), hogy az értelmesség (rationalitas) nem megkülönböztető jegy, hanem a megkülönböztetés princípiuma, s ugyanabból a meggondolásból kiindulva mondjuk, hogy az emberség (humanitas) nem faj, és az élőlényiség (animalitas) nem genus. Hasonlóképpen azt sem lehet állítani, hogy a "nem", a faj és a megkülönböztető jegy szempontja úgy jár ki a lényegnek, mint valamiféle létező dolog, ami az "egyes"-en kivül van amint ezt a platonisták állították, mivel igy a "nem" és a faj nem lenne állítható erről az egyedről; nem lehet ugyanis azt mondani, hogy Szókratész az, ami tőle elkülönített és ez az elkülönített valami semmivel sem segítené elő az említett e- gyedileg megjelölt dolog (t. i. Szókratész) megismerését. Nincs más hátra, minthogy a "nem" és a faj és a megkülönböztető jegy mozzanata úgy járjon ki a lényegnek, hogy azt az egész módjára jelölje meg, amint ezt az "ember" vagy "állat" elnevezésben látjuk, amennyiben ezek a fogalmak bennfoglaltan és meg-nem-különböztetett módon tartalmazzák azt a totalitást, ami az egyedben van. Az igy vett természetet (natura) vagy lényeget pedig kétféleképpen lehet megvizsgálni: egyik módon, 303
