Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Aquinói Szent Tamás: Lét és lényeg

De mivel, amint mondtuk, a faj elnevezése a "nem" szempontjából nézve formák szerint történik, az egyed elne­vezése pedig a faj figyelembevételével az anyag szerint, ezért szükséges, hogy mint az azt jelölő elnevezés, amiből a "nem" természetét levezetjük fajt tökéletesítő meghatározott forma pontos körülírásával, az egész anyagi részét is jelölje, amint a test az ember materiális részét jelöli.Az azt jelölő név pe­dig, amiből a faj természetét vezetjük le a megjelölt anyag pontos körülírásával, szükséges, hogy a formai részt jelölje, s ekképpen az emberséget úgy jelöljük meg, mint bizonyos for­mát, s azt mondjuk, hogy az egész formája, nem pedig mint­egy hozzáadás a materia és a forma lényegi részeihez, mint ahogy a ház formája mintegy hozzá van adva alkotórészeihez, hanem inkább olyan forma, ami az egészt t. i. formát és ma­tériát egyaránt magába foglaló többlet, azon mozzanatok pontos körülírásával, melyek arra hivatottak, hogy a matériát megje­löljék. így tehát nyilvánvaló, hogy az ember lényegét (essentia) az az elnevezés fejezi ki, hogy ember, és egyben az az elne­vezés, hogy emberség, de különböző módon, amint már mon­dottuk: mivel ez a név, hogy ember a lényeg egészét fejezi ki, amennyiben t. i. nem veszi figyelembe a megjellegzett: a- nyagot, hanem inkább bennfoglaltan és meg-nem-különböztetett módon tartalmazza azt, amint ezt már mondottuk,hogy a "nem" tartalmazza a megkülönböztető jegyet. S ily módon állíthatjuk ezt a nevet, hogy ember, az egyedekről; az a név azonban, hogy emberség, részként fejezi csak ki azt (t. i. a lényeget), mivel csupán azt tartalmazza az emberből, ami benne emberi és tagadja az anyag minden megjellegzettségét, ezért ez az el­nevezés, hogy lényeg (essentia), olykor a dolog állítmányát (praedicatum) fejezi ki; olykor ugyanis azt mondjuk, hogy Szók­ratész az valamiféle lényeg, de ugyanakkor ezt néha tagadjuk és azt mondjuk, hogy Szókratész lényege nem az, hogy Szók­ratész. 302

Next

/
Oldalképek
Tartalom