Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Molnár Ferenc: Megjegyzések Szent Jeromosnak a Márk-evangélium harmadik fejezetéhez irt kommentárjához
síkkal kapcsolatba hozni. Az Újszövetség magyarázatának e- gyik módja az ószövetségi párhuzamok, előképek részletes kidolgozása (tipológia), (jrigenész fekteti le először a keresztény szentirás-magyarázat elméletét a Peri Archón negyedik könyvében. Vázlatosan ismertetem egzegetikai módszerét, u- gyanis munkássága döntően meghatározta az egész patrisztikus irodalmat. Jeromos kezdetben lelkes hive, később kíméletlenül bírálja, de mindvégig utánozza. A Szentirás négyes értelmének rendszere Origenésztől ered. Eszerint minden szöveg első értelme a betű szerinti vagy szó szerinti értelem (littera, historia), amit elsősorban a szöveg nyelvtani elemzésével ragadhatunk meg. A második értelmet allegórikus, tipolőgikus, vagy jelképes értelemnek nevezik a szentatyák. Ez a szöveg olyan értelmezése, amely Krisztus misztériumához vezet. Az ószövetségi könyv esetében az egzegéta arra törekszik, hogy valamilyen üdvtörténeti összefüggés vagy szimbolika segítségével felfedezze a szöveg krisztológiai vonatkozását. Az újszövetségi szöveg rendszerint már első értelmében Krisztusra utal, de általában úgy, hogy valamilyen külső történést említ életéből, tanításából közöl részleteket. Ez a második értelem az őrige- nészi hermeneutika sarokköve. Erőssége az, hogy minden szövegrészlet radikálisan keresztény értelmet nyer. Folytatja,, a- mit az apostoli kor elkezdett: a Feltámadott hitének fényében olvassa az írásokat. Ugyanakkor az allegória Origenész rendszerének a legsebezhetőbb pontja. Az allegorikus értelem mindenáron való kierőszakolása ugyanis nemegyszer kényszeredett összefüggésekhez, mondvacsinált analógiákhoz, alaptalan etimológiákhoz vezetheti az egzegétát, amint erre Jeromos müvében is találunk példát. A harmadik értelem a tropológia, azaz erkölcsi értelmezés. Ezt követi a negyedik, az anagőgé, azaz eszkatologikus értelmezés. A harmadik és negyedik értelmet az Origenész-hagyomány gyakran egy szóval lelki értelemnek nevezi. A Szentirás sugalmazottságának teológiáját is ő dolgozza ki részletesen. Az Ószövetség szerzői a rejtett keresztény értelmet a Szentlélek vezetése alatt felfogták, de az üdvtörténet szakaszának megfelelően képekben, hasonlatokban, tehát csak rej263
