Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Orosz László: A korai kerszténység helyi egyházai és hatásuk mai egyházszemléletünkben

A magyar nyelvű teológiai irodalomban is központi kérdést jelentenek a helyi egyházak.Annál is sürgetőbb probléma itt ez, mert az "egy-ház" vulgáris etimológiája a magyar nyelvben mindmáig egyenesen korlátozza a többes szám használatát (23). - "Nekünk ez nem szokásunk, sem Isten egyházának" - olvassuk Szentirásunkban az 1 Kor 11, 16 fordítását, jóllehet Szent Pál kifejezetten "egyházakról, gyülekezetekről" beszél, célozva talán a pogány kereszté nyék számára is normát jelentő első palesztinai közösségekre (24). Való igaz, hogy olykor furcsán hatna a sok egy-ház gondolata. Am remélhetőleg mihamarább sikerül szélesebb körökben is gyökeret vernie a helyes etimológiának: "id-ház"=üdvösség háza, amely városról .városra jeleníti meg a Krisztus testeként épülő egy, szent, katolikus és apostoli közösséget.

A jelen tanulmánynak pontosan ez az elsődleges célja. Az egyház életének első évszázadát kiséri figyelemmel: honnan, miből és miként alakultak ki a "helyi egyházaknak" ("ekklé- sziai paroikuszai”) elnevezett képződmények? Milyen szerepük volt az első keresztények idején, s hogyan rétegződött belső szerkezetük? Végül pedig: milyen változást sugallnak ezek a huszadik század egyházszemlélete számára?

A kutatás módszere meglehetősen sokrétű. Maga a téma kimeríthetetlensége sugallja azt, hogy aprólékos rendszerezés helyett inkább az interdiszciplináris módszer segítségével igyekezzünk egy-egy fontosabb belátásra jutni. Egzegetikai, történelmi és dogmatikai vizsgálódások összeszövésével kellene elérni azt az összhangot, ahol már a legrégibb egyházak tükrébe tekintő keresztény szebbé teheti saját egyházának arculatát is.

23/ L. G. 26: A helyi közösségeket "egyházaknak nevezi az újszövetségi Szentirás",

24/ Cerfaux 93.

204