Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Orosz László: A korai kerszténység helyi egyházai és hatásuk mai egyházszemléletünkben
itt felsorolni Nagy Szent Leo, Vitalius, Zacharias és főként VII. Gergely pápát, aki a helytelenül "mőz-arabnak" is nevezett hispán-vizigót liturgiát szüntette meg. Ok lettek élharcosai annak a tevékenységnek, melynek végeztével Róma helyi egyházának határait sikerült azonosítani a földkerekség határaival. Az egyház olyan egyetemes kiterjedésű testté lett, melynek tagjai az egyes kongregációk, feje pedig a római helyi egyház: "...cuius caput est Romana ecclesia, __ inferiorae ecclesiae sunt huius capitis membra" (18). Helyi egyház ilyen összképben már csak az egyetemes egyház tartományaként kerülhet szóba. (19) S végül Petrus Damianus korának szemléletmódja még az eddigieknél is érzékelhetőbben teszi nyilvánvalóvá ezt az ekkléziológiai zsákutcát: az egyetemes egyház szinte egyetlen püspökség, ahol egyedüli egyetemes püspök a pápa (20). - Ennyi példa láttán már nem kisebb teológus, mint Y. Congar teszi magáévá elsősorban a múltra vonatkoztatva a protestáns J. J. von Alimén gyakorta hangoztatott tételét: "A katolicizmusból alapjában véve kimaradt a helyi egyházak szemlélete és teológiája" (22). Időközben persze sikerült megtalálni azt: hisz a helyi egyházakat újra teljes egyházaknak tekinti a zsinat! A probléma mindenesetre a hatvanas évek óta serény munkára indit minden teológust. Ma már egzegéták, patrolőgusok és dogmatikusok közösen fáradoznak a kora-kerésztény és a modern egyházkép minél teljesebb összehangolásán. 18/ Johannes Andreus: c4. X. 1, 6 19/ de Lubac 147. 20/ Opusc. 33. c. 1.: "Cum unus omni mundo papa praesideat ( __) papa verő quia solus est omnium ecclesiarum universalis episcopus." 21/ Congar 297. vö. : L’épiscopat et l’Église universelle Paris 1962 227-260. o. : "De la communion des Églises a une ecclesiologie de l’Église universelle" 22/ vö. : La Primauté de l’Eglise de Pierre et Paul Fribourg 1977. 203