Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Orosz László: A korai kerszténység helyi egyházai és hatásuk mai egyházszemléletünkben

hanem egész egyszerűen rátaláltunk a helyi egyházak igazára" (4), Kopernikuszi fordulatról lehet azóta beszélni: "Már nem a helyi egyház kering az egyetemes egyház körül, hanem maga Isten egyháza van ott a helyi egyház minden ünnepi ösz- szejövetelén" (5). Sokáig lehetne sorolgatni az ezzel a fordulattal együttjáró uj szempontokat. Újra előtérbe került az eu- kharisztikus közösség. A "gyülekező és vándorló egyházban" visszanyerte értékét a mindenkire kiterjedő királyi papság. Az intézmény tisztségviselői egyre inkább testvéri szolgálatra szentelődnek, pontosan amint azt valaha az egyetlen Uralkodó kérte tőlük. Az Ígéretekkel teli hagyomány megőrzésének és továbbadásának apostoli feladatában kitisztult az egyház egészének szerepe, az Ígéretek letéteményesének pedig egyre többen a helyi közösségeket tekintik (6). Persze a sokszínű fejlődés áradata mindaddig parttalanul hömpölyög, mig folyásának alap- elvei nem tisztázódnak, mig a meder el nem készül. Ez pedig Y. Congar megfogalmazásában a következőképp hangzik: "A II. Vatikáni Zsinat nem újítást vezetett be. Sokkal inkább összegezte és szentesítette a hagyományos értékek összegyűjtésének folyamatát. Csakhogy ez a hagyomány jóval mélyebb, mint a skolasztika, ellenreformáció és a katolikus restauráció századaié".

Kétségtelen, hogy legősibb hagyományunk vizéből kellett merítenünk azoknak, akik ilyen őseredeti tisztasággal tudtak beszélni egyházunkról: "A részegyházak az egyetemes egyház képmásai: bennük s általuk valósul meg az egy és egyetlen katolikus egyház" (7). "Az egyházmegye... részegyházat alkot,

4/ K. Rahner: Das neue Bild der Kirche:

Schriften zur Theologie, VIII. Einsiedeln 1967. 333

5/ E. Lanne: i. m. 490.

6/ Küng 583-596 7/ L.G. 23

200