Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Orosz László: A korai kerszténység helyi egyházai és hatásuk mai egyházszemléletünkben
A KORAI KERESZTÉNYSÉG HELYI EGYHÁZAI ÉS HATÁSUK MAI EGYHÁZSZEMLÉLETÜNKBEN Századunk elején még legföljebb egy-két látnoki adottságú teológus tudott igy jövendölni: "Az egyház évszázadát éljük!" (1) "Végeláthatatlan jelentőségű folyamat kezdődött el: az egyház ébredezik a lelkekben” (2). Akkoriban még efféle "próféták" nem voltak sokan: persze kétségtelenül nehezebb is volt a jövendőmondás mestersége abban a harapófogóban, amely századunk derekáig két oldalról is bénította az egyházszemlélet fejlődését. Egyfelől sziklaszilárdan állott a pusztán kánonjogi szempontokra leszűkült klasszikus római egyházkép, a sok-sok tévtanitás kényszere folytán eltorzult külsődleges meghatározásaival. A szakkönyveket a legapróbb részletekig uralta a "Societas perfecta" eszméje, amely szerint a természetüknél fogva alsóbbrendű részegyházakat pusztán a "potestas legislativa, judiciaria et coactiva" tarthatja kordában. Másfelől viszont jár- ványszerü gyorsasággal terjedt a bibliakutató történetkritika egy-egy kamaszkori betegsége, s öntelt kritikusoktól kritikátlanul röppent szét a jelszó: "Jézus meghirdette Országát, s lám - helyette eljött az egyház... " (3) Ma már nyugodtan le lehet Írni, hogy a jövendölések beteljesedtek. Időközben öntudatra, ébredt, fölkelt az egyház. A katolikus teológiába és gyakorlatba egyaránt mély változásokat hozott a zsinat újfajta egyházszemlélete. Az átalakulás lényegét Karl Rahner egyik Írásában igy fogalmazza meg: "Nem Róma püspökének primátusát érte mellőzés vagy megaláztatás, Orosz László 1/ O.Dibelius: Jahrhundert der Kirche Berlin, 1926 2/ R. Guardini: Vom Sinn der Kirche Mainz, 1922 1. 3/ A.Loisy: L’Evangile et l’Eglise Paris, 1902 153. 199
