Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Anthony Bloom: Élő imádság
Szíriái Szent Izsák szerint még az örök boldogságot sem lehet ráerőltetni az emberi lényre, a test beleegyezése nélkül, R-endkivül meglepő ez a megjegyzés Szíriái Szent Izsák tanításában a test fontosságáról, aki egyike azoknak a nagy aszkétáknak, akikről méltán jegyezték föl, hogy egész életükben a testüket öldökölték. Az aszkéták azonban Szent Pál szavai szerint a bűnnek testét ölték meg, hogy a romlásból örökkévalóságot nyerjenek (Róm. 6,6), és nem egyszerűen a testet, hogy a lélek megszabaduljon börtönéből. Az Egyház, ennélfogva nagy figyelmet szentel a halott testnek, akkor is, ha bűnösnek a teste, és mindaz a gondoskodás, amelyet még életében mutatunk iránta semmi, a temetési szertartáson megnyilvánuló tisztelethez képest. A test ugyanígy kapcsolódik a lélekhez az imádságos életben is. Mindaz a romlottság, mindaz a túlkapás,mindaz a durvaság, melynek saját magunk vetjük alá testünket, oly módon gyengíti e közösségnek egyik tagját, hogy a másikat is károsítja; más szóval, a bennünket kívülről ért megaláztatás legyőzhető imádsággal, az önmagunkat sújtó megaláztatás pedig tönkreteszi azt. A keresztény imádság jellegzetessége, hogy az Krisztus imádsága Atyjához, amely állandóan változó körülmények között megújul azok által, akik az Istentől kapott kegyelem és részesedés szerint, Krisztus jelenlétét testesítik meg e világban; ez állandó, szüntelenül Istenhez szóló imádság, hogy Isten akarata érvényesüljön, és minden az O bölcs, szerető terve szerint történjék. Ez azt jelenti, hogy imádságos életünk egyben harc mindaz ellen, ami nem Krisztusé. Imádságunk talaját készítjük elő, valahányszor elvetünk valamit, ami nem Krisztusé, ami méltatlan hozzá, és csak annak az imádsága valódi keresztény imádság, aki Szent Pálhoz hasonlóan elmondhatja: "Élek, de többé nem én, hanem Krisztus él bennem." (Gál. 2,20). 142