Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Anthony Bloom: Élő imádság

Súlyos veszélyt jelent, ha a tökéletes imádság utáni vágytól hagyjuk magunkat elcsábítani, amikor még oly messze vagyunk attól. Ha imádságunk száraz, ahelyett, hogy abbahagynánk, szilárd hitvallást kell tennünk és tovább kell folytatnunk. Forduljunk Istenhez ezekkel a szavakkal: "el vagyok csigázva, nem tudok imádkozni, fogadd el Uram ezt a sivár hangot, és imám szavait és segíts rajtam". Mennyiséggel kell mérnünk az imádságot, ha nem vagyunk képesek minőséggel mérni. Természetesen jobb a szavak jelentésének teljes mélységében mindössze ennyit mondani: "Mi Atyánk", mint az Ur Imádságát tizenkétszer elismételni, de éppen ez az, amire néha képtelenek vagyunk. Az imádság mennyiségi jellege nem jelenti a szokásosnál több szó használatát, hanem azt jelenti, hogy tartsuk magunkat a szokásos, meghatározott imádságos gyakorlathoz és elfogadjuk azt a tényt, hogy ez nem más, mint megismételt szavak bizonyos mennyisége. Az egyházatyák arra tanítanak, hogy a Szentlélek mindig jelen van, ahol imádság van, Szent Pál szerint pedig "senki sem mondhatja Urnák Jézust, hanem csak a Szentlélek által" (I. Kor, 12,3), A Szentlélek az, aki megfelelő időben, az imádságot uj életjelentésével és mélységével tölti meg, ha az állhatatos és türelmes volt. Amikor ezekben a csüggedt pillanatokban Isten elé állunk, akaratunkra kell támaszkodnunk, meggyőződésből kell imádkoznunk, ha nem tudunk érzésből, a bennünk meggyökerezett hitből, értelemből; ha szivünk lángja alszik.

Ezekben a pillanatokban egészen furcsának érezzük imánkat, de Isten nem érzi annak; Norwich-i Juliánusz ezt tanítja: "Imádkozz lelkedben, habár úgy érzed, hogy nem melegít, mert az hasznos akkor is, ha nem érzed, és nem látsz semmit, akkor is, ha úgy érzed, hogy képtelen vagy az imára. Amikor száraz és sivár vagy, beteg és gyenge, akkor van imádságod igazán kedvemre, ha te úgy is érzed, hogy érzelmeid csak pislákolnak; az én szememben ugyanilyen értékű minden hivő imádságod" (Az Ismeretlenség homálya).

115