Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Anthony Bloom: Élő imádság

hegycsúcsról, hogy találkozzunk azokkal, akik még utón vannak, vagy azokkal, akik még nem keltek útra.

Bartimeus imája

Bartimeus története Márk evangéliuma szerint (10, 46) egy egész sor imádsággal kapcsolatos kérdésre ad választ,

"Es Jerikóba érkeztek és mikor ő és az ő tanítványai és nagy sokaság Jerikóból kiment, a Timeus fia, a vak Bartimeus ott ült az utón koldulván. Es mikor meghallotta,hogy ez a Názáreti Jézus, kezdett kiáltani mondván: Jézus, Dávidnak fia, könyörülj rajtam! És sokan feddték őt, hogy hallgasson, de ő annál jobban kiáltott: Dávidnak fia, könyörülj rajtam!Akkor Jézus megállván mondotta, hogy hivják elő. És előhívták a vakot, mondván neki: Bizzál, kelj föl, hiv téged. Az pedig felső ruháját ledobván és felkelvén, Jézushoz ment. Es felelvén Jézus mondotta neki: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? A vak pedig mondotta neki; Mester, hogy lássak. Jézus pedig mondotta neki: eredj el, a te hited megtartott téged. És azonnal megjött a szemevilága, és követte Jézust az utón. "

Ez a Bartimeus nevil férfi nyilvánvalóan nem volt már fiatal, hosszú éveken keresztül ült Jerikó kapujában és a mellette elhaladók könyörületéből vagy közönyös adományaiból tartotta fenn magát. Valószínű, hogy élete során minden létező eszközt és minden lehetséges módot kipróbált már meggyógyulására, Gyermekkorában minden bizonnyal elvitték a templomba, imádságot és áldozatot ajánlottak fel érette. Felkeresett mindenkit, aki különleges tehetsége vagy tudása folytán gyógyítani tudott. Minden bizonnyal harcolt a látásáért, de állandóan csalódnia kellett. Minden emberi eszközt kipróbált, mégis vak maradt. Az előző hónapokban valószínűleg arról is hallott, hogy az ifjú prédikátor tűnt fel Galileában, olyan férfiú, aki gyógyítani tud és csodákat művel. Valószínűleg gyakran gondolt arra, hogy ha tudna, elébe menne, de Krisztus egyik helyről a másikra járt és nem sok valószínűsége volt annak, hogy vak ember megtalálja a hozzá vezető utat. Ült tehát Je108