Faber Frigyes Vilmos: Mindent Jézusért (Budapest, Szent István Társulat, 1940)

Szerző előszava

A SZERZŐ ELŐSZAVA.

Mikor ezt a könyvet a közönség elé bocsátom, két dolgot szeretnék különösen hangsúlyozni. 1. Noha könyvemben állandóan a Szentséges Vér Társulatáról beszélek, minthogy könyvemet e Társulat lelki kézikönyvének szántam, téves volna azt hinni, hogy nem szolgálhat bármely katolikus hivőnek éppannyira hasznára. 2. Bár bízom olvasóim keresztény szeietetében, hogy könyvem minden kétes vagy homályos helyét csak abban az értelemben veszik, amelyet az Egyház által jóváhagyott írók képviselnek, egy félreértést eleve szeretnék elhárítani. Azt mondhatná ugyanis valaki, hogy a könyvemben ajánlott gyakorlatok és ájtatosságok csak a vágyakozó, nem pedig a tevékeny szeretetre vonatkoznak, s azért azt hihetné, hogy én csak az egyiket ajánlom, a másikkal pedig nem törődöm. Természetes, hogy a szeretet csak akkor tökéletes, ha tevékeny, s a tevékeny szeretet az önmegtagadásban nyilvánul meg, akár arról az önmegtagadásról van szó, melyet minden kereszténytől meg kell kívánni, hogy a halálos bűnt elkerülje, akár pedig arról az önlemondásról, melyet a szentek gyakoroltak s amelyet a mi csekély lelki tökéletességünk gyakran túlzásnak lát. Nincs számottevő életszentség anélkül, hogy az önmegtagadást, mely sokkal tovább megy, mint