Faber Frigyes Vilmos: Ez nagy szentség valóban! (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1938)
III. Könyv. Az Oltáriszentség - az elrejtőzött Isten
3. FEJEZET. A keresett és megtalált Isten. Sehonnét sem szerezhetünk tisztább és átfogóbb ismeretet Istenről, mint az Oltáriszentségből. Jobban feltárja ez benső és jellegzetes tökéletességeit, mint bármi más. A mi valódi fogalmainkat Istenről, az Eucharisztia hatásaiból vezethetjük le. Istennek összes működéseit az Ol- táriszentség egy pontban sűríti össze és ugyanott ki is nyilatkoztatja azokat nekünk. Maga is rejtély, s ez oldja meg az egész világmindenség rejtélyét. A világ világossága, habár maga is csak látható sötétség. A boldogító Isten-látás után az Oltáriszentség Isten legtisztább, legbiztosabb, legboldogitóbb és legközvetlenebb látása, amelyben teremtményei részesedhetnek. Az Oltáriszentség Istennek szentelt életét három különböző szempontból szemlélhetjük. Az első szempontból nézve, a szeretet élete ez. Jézusnak a földön lévő szent embersége egyedül tudja a földön méltóképp szeretni és imádni Isten fölségét. Az a tisztelet, amelyet az Oltáriszentség tanúsít Isten iránt, sérthetetlen, mint Isten tökéletességei. Ezt a végtelen értéket Krisztus szent emberségének az Ige személyével való egysége adja. Ebből a szempontból a szerető és önmagukról megfeledkező szívek mélyen elszomorodnak és megborzadnak, ha arra gondolnak, hogy a világ mennyire elfelejti s mily kevéssé tiszteli Istent és ezt a drága Szentséget. Nyugalmat, megbékülést, balzsamos jóillatot és hűs árnyékot talál itt az elbágyadt szív, ha arra a szeretetre és imádásra gondol, amely az Eucharisztia láthatatlan mélységeiből árad Isten felé. A második szempont szerint az egyenlőség, az Isten- nel való egyenlőség élete ez. Az Űr Jézust rejtő Oltáriszentség ugyanis valóban kormányozza a világot. A tér minden egyes pontjában, az idő minden egyes pillanatá161 íi
