Faber Frigyes Vilmos: Ez nagy szentség valóban! (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1938)

IV. Könyv. Az Oltáriszentség - Istenünk és Üdvözítőnk

224

béri természetet öltve, hét dicsőséges kiváltsággal övezve: mint Mária fia, mint az Egyház feje, mint próféta, pap, király, a földi dolgok ura, s mint angyalok és emberek bírája. Ezek alkotják szent emberségének boldogságát és kiváltságait, amelyeket ő, az élő Isten, a nap minden órájában szeretetének magasztos Szentségében magában rejt.

Öröm számára, hogy saját maga által választott anyának lehet fia, aki oly bűn nélküli, tiszta és szeretetének bőségében oly végtelenül hasonló volt hozzá, s aki a szeplőtelen fogantatás kitüntetését is drágalátos vérének köszöni.

Örömet okoz neki, hogy az Egyház, az angyalok és az emberek feje lehet. így egyesíti összes értelmes teremtményeit, kivéve azokat, akik saját gonoszságuk miatt tőle elszakadtak és elvesztek.

Prófétánk, mert ő ad nekünk törvényeket és bennünket a bölcseségre oktat. Szívünkben olvas és előre megmondja titkos jövőnket.

Királyunk, s nincs semmi hatalmasság a földön, legyen az király vagy császár, fejedelem, vagy köztársasági elnök, aki nem az ő nevében kormányoz, és nem azzal a tekintéllyel, amit ő ad neki át.

Ö a mi főpapunk. Egyszer feláldozta érettünk életét véres áldozatban a Kálvária-hegyén. És ugyanezt az áldozatot naponta ezerszer újítja meg az oltár vérnélküli áldozatában.

Minden földi dolognak Ö a birtokosa, a zsoltáros jövendöléseinek megfelelően: „Neked adom a nemzeteket örökségedül és a föld határait osztályrészedül". (Zsolt. 2, 8.). Nincs semmi tulajdon, lehet az személyi vagy dologi, örökölt, vagy szerzett, vagy bármilyen jogon és címen birtokolt, ami nem az övé mint emberé, eltekintve attól, hogy, mint Teremtőt, végtelen jog illeti meg. Minden tulajdont csak engedélye alapján bírunk, mint sáfárai és megbízottjai.

Ö a mi biránk. Megítélte anyját; nem mint Istene, hanem mint fia. Meg fogja ítélni az angyalokat; nem mint