Faber Frigyes Vilmos: Ez nagy szentség valóban! (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1938)

I. Könyv. Az Eucharisztia Isten legmagasztosabb műve

15

„csoda“ szó pontos jelentésének fejtegetésénél.1 Itt mindig tágabb értelemben használjuk. Ezek közül a csodák közül kettő vonatkozik a kenyér és bor lényegére (szub- stanciájára), másik kettő a szentségi színekre; a többiek Krisztus Urunk testére és arra, ami azt követi. Mindegyikről külön kell szólanunk.

I.

A szubstanciára vonatkozó két csoda közül az első: a kenyér és bor szubstanciájának megsemmisülése, elmúlása, eltűnése — ahogy ezt mindig nevezni akarjuk.

A teológiai nyelven szokatlan kifejezés, hogy a két lényeg megsemmisül. Isten szándéka szerint ugyanis megszűnésük nem jelent megsemmisülést, hiszen helyüket Krisztus teste foglalja el.2

Mindazonáltal pl. a kenyér szubstanciájából nem marad meg semmi sem, még a legkisebb fokban sem. így az alak, az anyag, a létezés, szóval az egész, teljesen átváltozik úgyannyira, mintha semmivé kellene lennie.

Jól tudjuk azt, hogyha Isten az egész világmindenséget betöltő erejét és tevékenységét visszavonná, a világ abban a pillanatban visszazuhanna abba a semmiségbe, amelyből a mindenható Akarat kezdetben előhívta. A

* A szorosabb értelemben vett csodához tartozik nem csupán az, hogy valami az isteni mindenhatóság müve legyen, hanem az is, hogy a rendes természeti törvényekkel szemben történjék és ilyennek ismerjük fel. Ilyen volt pl. a kánai mennyegzőn a víznek Krisztus által borrá való átváltoztatása. Az Oltáriszentség csodái azonban az érzékek számára elrejtve maradnak és a kegyelmi élethez tartoznak. Ezért csak tágabb értelemben lehet őket csodáknak nevezni.

* Az átlényegülés szoros értelemben nem megsemmisülés, mert célpontja nem a semmi, hanem egy másik leendő. A skotisták tanították azt, hogy Isten megsemmisíti a kenyér és bor szubstan- ciáját. Szent Tamás viszont azt tanítja, hogy Isten semmit sem semmisít meg abból, amit teremtett. Azonkívül az Egyház átlé- nyegülésről, átváltozásról beszél, s a skótista vélemény alapján nem lehet azt mondani, hogy a kenyér Krisztus testévé lesz, hanem csak azt, hogy a kenyér megszűnése után annak helyébe lép Krisztus teste.