Az ezerkilencszáz éves szentmise (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1934)

I. Bibliai-történeti rész

50

elkezdte a misét, elkezdte mondani : , Judica me ... Szolgáltass nekem igazságot Istenem, kelj védelmére ügyemnek az istentelen nemzetséggel szemben ; a gonosz és álnok embertől szabadíts meg engem." Minden szó egy-egy nyíl volt Krisztus megtört szívéből. S Lajos szíve megtört. Tudta, hogy mit jelent az : áldozatot hozni. Tudta igazán ünnepelni Krisztus emlékezetét. Tudta jól megbecsülni e szavakat: Valahányszor ezt cselekszitek, az én emlékezetemre tegyétek. — Sok misét hallgattak a lengyelek, mielőtt elvitték őket Szibériába, de egy misében sem érezték annyira, hogy mit jelent az : áldozni... szenvedni . .. mint az ólombányákban mondott szentmise alatt, hol megláncolt lábakkal odatámaszkodnak a nedves sziklához, s egy szintén darócba öltözött ember áll előttük, aki bemutatja fekete kenyérrel s pohárba öntött borral a szentmiseáldozatot. Érezték, hogy mit jelent az áldozat, hogy mit jelent ez : élet árába kerülni ! Hogy a mi áldozataink mily kicsinyek s a mi odaadásunk mily olcsóság azzal a nagy drágasággal szemben, amibe Krisztusnak kerültünk.1

E fejezethez használt főbb forrásmunkák :

Dr. Schütz A. : Szentek élete. Bp. Szt. Istv. Társ. 1933.

Dr. Petró J. : A szentmise történ. Bp. Szt. Istv. Társ. 1931.

Dr. Mihályfi Â. : A nyilvános istentisztelet. Bp. Szt. Istv. Társ. 1933. 352—374 old. és 457—515 old.

1 Prohászka O. : Élet igéi III. 170. o.