1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
A MAGYAR EGYHÁZIRODALMI ISK0LA TÖRTÉNETE 1909-1930. 25 A szakosztályoknak itt vázolt általános működése adja meg az iskola működésének a gerincét. A továbbiakban majd az értékesebb dolgozatokat említem meg s részletesen boncolgatjuk az egyes szakosztályok működését. Előbb azonban még néhány vonással kell kiegészítenem az irodalmi működésről vázolt képet. A M. E. I. mindenben igyekezett tagjai segítségére sietni, ami az ő munkájukat megkönnyíti, eredményesebbé teszi. Ezért alkották meg a bírálati törvényeket, hogy a munkákat az igazságos kritika mérlegére téve, figyelmeztessék a tagokat esetleges hibáikra, hogy azokat a jövőben elkerülhessék. De a bírálatokról szóló törvények igen sok változáson mentek át. A dolgozatot mindenkor a titkárnak kell benyújtani, de bírálatra már nem a titkár, hanem az elnök adja ki. Az elnök nyilt ülésen bejelenti a beérkezett dolgozatok számát, nemét és címét. Ha szakosztályon kívül érkezik be dolgozat, akkor az elnök háromtagú előbíráló bizottságnak adja ki és csak ennek ítélete után kerül rendes bírálatra. Tehát a szakosztályon kívüli dolgozatoknál megmaradt az előbíráló bizottság, de most már nem öt, hanem csak három tagból áll.1) Az elfogadott dolgozat ■szerzőjének nevét a titkár hozza az iskola tudomására. A bírálat és a mű felolvasása után mindenkinek joga van a bírálóval vagy a szerzővel szóbeli vitába bocsájtkozni. A vita ugyanazon gyűlés keretén belül történik, de az elnöknek joga van azt elnapolni, vagy pedig a vita elfajulása esetén azt véglegesen berekeszteni. Ha a szerző, vagy bárki más a bírálattal nincs megelégedve, ellenbírálatot készíthet, de ezen szándékát köteles a bírálat felolvasása után nyilt ülésen bejelenteni, a szerző pedig kérheti az elnököt, hogy egy tagot jelöljön ki ellenbírálónak. Az iskola vigyázott arra, hogy az ellenbírálat az illem és tárgyilagosság határait át ne lépje s ezért az ellenbírálatot előbb az elnöknek kell benyújtani, akinek joga van az illemsértő, tárgyiatlan, szenvedélyeshangú ellenbírálatot visszautasítani. Természetesen megadta az iskola a jogot az előzetes bírálónak is, hogy álláspontját védje s megtegye észrevételeit az *) 1920. utón egészen feledésbe ment ez a törvény is és gyakorlatban >nem igen fordult elő, legalább a jegyzőkönyv nem említ esetet.
