1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)

Második rész. Munkálatok

242 JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV. I. Ifjúkori lelki fejlődése. Melyek azok az adottságok, amelyek között Széchenyi lel­kének fejlődése megindult? Milyen levegőt, milyen eszmeáram­latokat szívott magába ifjúkorában? A kezdet hatásai mindig maradandó bélyeget hagynak a lelkületen — s ha nem figyel­jük meg őket, könnyen juthatunk téves Ítéletekre s abba a hi­bába esünk, hogy az egyéniségnek tulajdonítjuk a kor vonásait. Ahol két hatalmas eszmeáramlat találkozik, örvény támad, kétarcú, meghasonlott, nyugtalan a szellemi élet. Az ellentétes eszmeáramlatoknak egy ilyen örvényébe jutott a XV1I1. század utolsó évtizedében a magyar nemesség. Az egyik áramlat az ellenreformáció. Mária Terézia ha­lálakor még domináló erő Bécsben s lendülete csak lassanként lanyhul el. A másik áramlat megjelölésére elég ennyi : a francia for­radalom korában vagyunk. Bécs egyelőre nem megy a forrada­lomig: itt csak a „fölvilágosodás“ kezd elhatalmasodni. Milyen körülmények között került Széchenyi István a gon­dolatoknak ez örvénylő forgatagába? A szülői házban igaz katholikus nevelésben részesült, amint ez családja hagyományainak megfelelt. Széchenyi Ferenc barátja volt Bécs nagy apostolának, Hofbauer szent Kelemen­nek. Hogy mennyire előtérben állott lelkében a hit, az abból is kitűnik, hogy egy időben családja már majdnem lelki egyen­súlya felől kezdett aggódni, annyit tépelődött a földöntúli élet természetén.1) Fiával sok jámbor könyvet olvastatott el, de en­nél sokkal inkább hatott rá példájával. Csak természetes tehát, hogy ilyen atya mellett Széchenyi lelke már kisgyermek korá­ban szeretettel és félő tisztelettel telt el a hit iránt. Jellemző, hogy ez a hit már kezdetben is — a Széchenyit később any- nyit gyötrő — túlzott aggodalommal terheli meg lelkét. Önis­meret1 2) című müvében beszámol első szentgyónásáról és áldo­1) Angyal Dávid : Gróf Széchenyi István ifjúkori naplói. Századok, 1925. nov.—dec. 2) Újabbkori Történelmünk Forrásaiban jelent meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom