1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)

Második rész. Munkálatok

SZŰZ MÁRIA TISZTELETE SZENT ISTVÁN HALÁLÁIG. 181

hogy együtt üljék meg Nagyboldogasszony ünnepét. De a szent király már végső napjait élte. Mikor odaértek, már elkészült a nagy útra, a betegek szentségét is felvette s csak az volt már a kívánsága ezen a földön, hogy Nagyboldogasszony ünnepén haljon meg. A Bold. Szűz meghallgatta hű lovagja kérését s kieszközölte szent Fiánál annak teljesítését. Meghatóan írja le Hartvik, hogyan búcsúzott el szent István az ország főpapjaitól, főuraitól s általuk az egész magyar néptől. „Kezeit és szemeit az égre emelvén — olvassuk a legendában — így kiáltott fel : Mennyei királyné, megváltásunk dicső eszközlője, pártfogásod alá legyen bízva végső esdeklésemmel az anyaszent- egyház, ennek püspökei — s egyház-szolgáival, az ország a hon- nagyok — és az egész néppel együtt ; kiktől végbúcsút véve, kezeidbe ajánlom — úgymond — az én lelkemet.“1)

Valahányszor hadba indult a szent király, előbb Szűz Mária segítségét kérte s a győzelemért Szűz Máriának adott hálát. II. Konrád 1030 januárjában megtámadta Magyarországot. Szent István a csaták sorsának leghathatósabb intézőjéhez, Szűz Máriához fordult, hogy országát ne hagyja elveszni. Ezt nemcsak az ő életírói bizonyítják, hanem ellenségei is elismerik. S mennyei Pátronája nem is hagyta cserben szent Istvánt. A harc a magyarok győzelmével végződött. S ezután a németeken kívül a bessenyők is rettegve tisztelték, oltalmába ajánlották magukat. Országának utolsó engedetlen főurát, Ajtonyt is megzabolázta már, úgy hogy 1031-ben hatalma tetőpontján állott. Mialatt a szent király az ország ellenségeivel harcolt, neje, Gizella királyné apácák segítségével már készítette azt a remekművű palástot, melyet a Szűzanyának akartak felajánlani. S 1031-ben a királyi pár valóban hálaadó szívvel tette azt le Magyarország Nagyasszonyának székesfehérvári oltárára.

Szent Istvánnak a kereszténység és a Mária-tisztelet elterjesztésében és felvirágoztatásában hűséges és buzgó segítőtársa volt szent Gellért püspök.

Egyik legjelentősebb munkája ezen a téren az ifjú Imre hercegnek szűzi tisztaságra való nevelése volt, aminek eredménye lett a Veszprémben letett örök szüzességi fogadalom.

i) Hartvik i. m. XIX. fejezet.