1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)

Második rész. Munkálatok

SZENT IMRE HERCEG LEGENDÁJA ÉS A TÖRTÉNELEM.

171

Ezek után már nem nehéz megértenünk azt sem, amit más forrásokból tudunk, hogy t. i. miért állította Szent István oly nehéz feladat elé Szent Imre herceget, mikor a házasság hangoztatásával állt elő s annak megkötését sürgette. Szent Imrében a jó fiú engedelmeskedett a szülőnek s megkötötte a házasságot, de bizonyos, hogy ezt nem szívesen tette. Erről mondja az Érdy-kódex : „mikoron nyilván ellene nem állhatna az atyai parancsolatnak, Úristennel közié dolgát és mind önönmagát, mind házastársát szüzességben megtartá.“1) így egy külföldi feljegyzés is, hol ez áll : „mintegy erőszakkal ösztönözte- tett az apa és a föld előkelői által.“2) Illyés Andrásnál pedig ugyanezeket így találjuk : „Atyja kényszeríté őt, hogy egy királyi sarjból származó szép szűz leányt vegyen magának feleségül. Szent Imre herceg e dologban sokáig ellenállt, végül is, hogy atyját nagyon meg ne szomorítsa, engedelmeskedett.“3)

Az itt elmondottak viszont szoros kapcsolatban látszanak lenni a szüzességi fogadalommal, mely nélkül Szent Imre vonakodása érthetetlen marad előttünk.

Miként a negyedik fejezet a harmadikat pótolta ki teljessé, most az ötödik csak a hatodikkal alkot egy kerekded egészet. Vizsgáljuk meg tehát most ezt is közelebbről!

Elmondja eme részben a szerző, hogy Szent Imre „atyja kívánságára“ egy „királyi vérből származott szüzet“ vett magának feleségül. Szüzességét azonban híven megőrizte a házasságban s ezért nem győzi eléggé dicsérni. Végül így zárja e részt : „Hogy szent Imrében már ifjú korában megvolt ez a drága kincs (t. i. a szüzesség), halála után tanúságot tett róla jegyese, még bizalmas szolgája sem titkolózott többé, ki gyakran látta és hallotta.“

Az előzőkben már láttuk, hogy mennyire nemcsak hogy az „atyja kívánságára“ kötötte e házasságot, de szinte egyenesen erőszakkal vették erre rá. Ennél nincs miért tovább időznünk.

Ami már most Szent Imre feleségét illeti, nagyon eltérő

*) Vargha Damján után u. o. 562. o.

2) „quasi vi compulsus per patrem et per nobiles terrae“ u. o.

3) „Pater eius coegit eum (S. Emericum), ut unam pulchram regiae stirpis puellam virginem sibi coniugem acciperet. S. dux Emericus diu reluctatus hac in re, sed ad ultimum, ne nimium contristaret patrem, obedietis factus est.“ u. o.