1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
A MAGYAR EGYHÁZ1R0DALMI ISKOLA TÖRTÉNETE 1909-1930. 17 vasolja tehát, hogy a tisztviselői kar álljon : elnök-, titkár-, főjegyző-, aljegyző-, könyvtáros-, pénztárosból ; s az elnöki asztalnál csak az elnök, titkár és főjegyző üljenek. Megszünteti a szakosztályvezetőket, de viszont jogot kíván az elnöknek, hogy „rendkívüli szolgálattételre egyes tagokat felkérhessen.“ Másik javaslata a választási harc elkerülését célozza. Az alapszabályok ugyanis a főtisztviselő választásához titkos szavazást írnak elő. De egyrészt a tisztségre érdemesek nagy száma, másrészt az iskola tagjainak egyenetlenkedése miatt a választások nem voltak mindig sima lefolyásúak s ez, mint az elnök nagyon helyesen megjegyezte, csak „rontotta és aláásta a M. E. I. tekintélyét.“ Ennek megszüntetésére ajánlja, hogy az iskola állandó bizottsága jelöljön ki az egyes tisztségekre 3—3-t és ezek közül válasszon az iskola. A javaslat meglepte az iskolát. De alig ocsúdnak fel a tagok, pro és kontra vizsgálódás tárgyává teszik azt. Sokan a javaslat mellett foglalnak állást s azt mindenben elfogadják. Tempfli István azonban a tisztviselők létszámapasztása ellen szól, mert úgymond — „úgy sem nagy az iskolában a vállalkozási kedv“ s ha nincs anyag gyűléstartásra, legalább a tisztviselők székfoglalói kisegítik az elnököt zavarából. Bacsó viszont a szakosztályvezetők mellett emel szót, mert szükségesnek látja, hogy legyen valaki, aki a dolgozni akaróknak útbaigazítást ad. Patacsi J. a „kisegítők“-et nem helyesli, Csiky L. az egy könyvtárost tartja kevésnek, Termann János pedig elveti az egész javaslatot, mint amely ellenkezik az iskola szellemével és hagyományaival. Az elnök nyílt szavazásra bocsájtja a javaslatot. Az elsőt elfogadja az iskola, a másodikat egy kivételével szintén, de mindkettőt csak elvben, a részleteket a következő gyűlésre halasztják, amikor az elnök kész, kidolgozott javaslatokat terjeszt az iskola elé. De a következő közgyűlés formahiba miatt megsemmisíti ezeket a határozatokat. A törvénykönyv ugyanis (131. és 133. §) előzetes bejelentést és titkos szavazást ír elő minden fontosabb ügyben. Az érdemleges tárgyalás tehát most kezdődik. Galambos 2
