1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
16 JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV. timista szavai, prófétai reformigéi“ belehullottak a kommunizmus viharos tengerébe, elnyelte a minden szépet és nemest üldöző emberi söpredék . . . Meghalt a M. E. I., mert tagjait elűzték. De feltámadt és új életre kelt, mihelyt visszatértek a kispapok. Egy ilyen szünet volt már az iskola életében 1848-ban. De míg akkor a „haza védelme szólította ki a kispapokat a papnevelő intézetből“1) most az erőszak, a terror, a nyomorúságos idő kergette szét őket. S amint akkor a visszatérteknek első gondolata volt a M. E. I. felállítása, hogy ha már tettel nem segíthettek a hazán, legalább tollal tegyék azt, úgy most is a növendékek visszatérése után mindjárt megalakul az iskola. Ebben a tényben én a M. E. I. életerejét látom. Az 1920—21. tanévvel nyílik meg a M. E. I. Átveszi a régi keretet és azt új tartalommal tölti meg. 1922. május 21-én meghatározza az iskola a választásra méltók és szavazók jogát. Eszerint „mindazok, akik akár dolgozatot adtak be, akár bíráltak, választójoggal bírnak és választhatók is.“ — De 1923-ban már azoknak, akik csak bíráltak, nem ad választójogot és kimondja, hogy ezek nem tettek eleget tagsági kötelezettségeiknek. (1923. október 21.) Mindezek az újítások, mint látjuk, csak lényegtelenek s inkább az adott eset tanulságából születtek. Az 1910-es átdolgozott törvények kisebb módosításokkal megmaradtak. Az iskola gyökeres átalakításra nem gondolt egész 1928-ig. Ekkor gondolt a lelkes, ideális elnök Galambos Miklós, Saly László dr. prefektus 1924. máj. 25-én mondott szavainak megvalósítására: Instaurare omnia in Christo. Komolyan és ünnepélyesen felszólítja a tagokat, hogy „félretéve minden egyéni szempontot, csak az iskola érdekét tartsák szem előtt.“2) Azután kifejti javaslatát, „melyeket lelkiismerete szerint hoz a tagok elé.“ Javaslatában a tisztviselők létszámát tizenötről hatra szállítja le. Fölöslegesnek tartja, hogy e tisztviselők mind helyet foglaljanak a rendes gyűlésen az elnöki asztalnál. Eddig ugyanis az elnökön, titkáron és főjegyzőn kívül a főkönyvtáros, főpénztáros és levéltáros is kint ültek az elnöki asztalnál. Ja*) Pap i. m. 21. o. a) 1929. 1. k. gy.
