1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
ÖRÖK SZOMBAT. 133 már ismert fogalmak alapján s a Szentírás útmutatása mellett bővebben kifejteni az igazságot. A földön háromféle látást különböztetünk meg. Van érzéki látás (corporalis), van szellemi s végül értelmi (intellectualis). Az első kettő bizonytalan, könnyen meg is csalhat, de az értelmi megismerés sohasem csal (sola intellectualis non fallit).1) Ez utóbbi használható a másvilág noétikájában. A hármas ismeret közül is csak a harmadikat vihetjük át, mert az elvont, át nem fogható (incomprehensibilis, abstract) ismeret szóba sem jöhet, amennyiben emberi fogalmakat nem alkalmazhatunk Istenre, az átfogó (comprehensiv) ismeret sem, mert Isten incomprehensibilis, marad tehát az intuitiv-ismeret, a közvetlen látáson alapuló ismerés ; tökéletes ismerete az isteni lényegnek, mégpedig tökéletesebb módon kinek-kinek érdemei szerint.2) (Persze emberi keretek között mozog a tökéletes jelző.) Ez már utal a boldogság különböző fokára is. Hogy mit ért Ágoston intuitiv-látáson, annak illusztrálására elénk állítja Elizeus prófétát, aki látta Giezit, ámbár nagy távolság választotta el tőle. A lehetőségét maga Elizeus oldja meg, mert kijelentette, hogy „leikével“ látta. Ha itt ez lehetséges volt, annál kevésbbé van ott akadálya, ahol semmi sem gátolja a lelket szabad szárnyalásában. A lélek ilyetén közvetlen látását Ágoston így fejezi ki : „purgata acie mentis“.3) így lesz a látás jutalommá. Látásból ismeret, ismeretből boldogság. (In visione merces tota promittitur.)4) Nagyonis boldogság fakad az olyan látásnak nyomán, amely az Istent teljes szépségében, tökéletességének forrásában látja. Szt. Pálnál ugyanis „facies“ annyit jelent, mint az Istenségnek megnyilvánulása (manifestatio).0) Mindazonáltal használni fogjuk testi szemeinket is, miként Elizeus használta a jelenlevőkre, holott akkor is látta, ha szemeit lehunyta.6) ') Meglátás helyesebb. 2) De Trin. 1. 9. 13. :l) Serm, IV. 3. 4. 4) De Trin. I. 9. 13. ») De civ. Dei XXII. 29. 6) De civ. Dei XXII. 29 1.
