1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
114 JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV. nem teljesen zavartalan még. 1851-ben a második bizottsági ülésen a következő határozatokat hozzák: 1. a hiányjeleket ezután kihagyják (pl. a’ magyar helyett a magyart írnak) ; 2. a „c“ betűt egyszerűen, tehát „z“ nélkül írják (pl. czél helyett cél ) és hogy az olvasó közönség ne illethesse őket vak nyelvújítás vádjával, az első kiadványban megokolják, miért írnak egyszerűen csak „c“-t ; 3. egyes szavakban az „ly“ betűt két „1“ s „y“-nal írják. Az 1852-i kiadványban tényleg eszerint járnak el, kivéve azt, hogy a „c“ betű Írását nem tartották szükségesnek külön fejtegetni. Ugyanebben az évben Márk János felszólította azokat a tagokat, akik Károly és Mihály nevet „y“ nélkül írják, bizonyítsák be eljárásuk helyességét, mért nem írják a „l“-t „y“-nal. Ezt a bizonyítást az idő rövidsége miatt a következő gyűlésre halasztották. De a következő gyűlések jegyzőkönyvei hallgatnak a dologról, talán az iskolán kívül intézték el a vitát. Márk különben is dolgozott a nyelvészet terén. így egyik nyelvtani értekezésében Hunfalvit akarta megcáfolni. Az iskola 1854-ben elfogadta az elnöknek egy újabb indítványát. Eszerint ezentúl 4 tagú bizottság őrzi ellen a nyelvtani szabályok megtartását és csak azzal jön az iskola elé, amiben maguk között nem tudnak megegyezni. A következő évben a jegyző több ilyen nehézséget hozott fel, néhány nehezen fordítható helyet tárgyal, több műszó magyarítását kívánja, amit a bizottság intézett el. Különös tevékenységgel tűnik ki a nyelv terén az 1857. év. Hemmen Ferenc Csanádi kispap „elővevén azt, mivel már több gyűlés bevégeztével ijesztgetett, t. i. a nyelvészetet, Ihász nyelvtanát a betűknél kezdve olvasá élőnkbe s a felolvasott tárgy felett kifejtett vélemény azt látszék bizonyítani, hogy ily felolvasásoktól visszariadni nem volt elég azon ok, mintha haszontalan időkergetésre lettünk volna szorítva a gyűlési órák ügyében.“1) Ebben az évben Kittendorfer Adolf győri növendék nagyon hangsúlyozta az iskola előtt a nyelvészet nagy fontosságát és szükségességét. Schlauch Lőrinc nagy lelkesedéssel kutatta Gyergyai nyomozásait és szép felolvasásban értesíü Jegyzék 1857 márc. 8. Ihász nyelvtana elveszett.
