1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
HOGYAN TANULT MEG ISKOLÁNK MAGYARUL? 115 tette ezekről az iskolát. Majd Janecsek Ferenc olvas fel Ihász szakértő nyelvtanából, Kittendorfer pedig egy másik gyűlésen az irodalomba való mélyebb behatolást indítványozza. Wünsch József a nyelvtani értekezések hasznáról szólt két gyűlésen az iskola nagy tetszése közepette. Minden gyűlés végén nyelvé* szeti értekezéseket hallanak a tagok. A jegyzőkönyv többnek a tárgyát is megemlíti. így Bencze István a Révay előtti nyelvrendszerről, Nagy József az -and, -enddel képzett szavakról olvasnak fel szép készültséggel. 1861-ben Hoffer József „Az iskola mennyegzője“ cím alatt fejti ki, hogy a „mennyegző“ szót „k“-val kell írni. A dolgozatban, amely az irattárban megtalálható, két részben bizonyítja be a „k“-val való Írást. 1, A mennyekző töve „meny“ (nurus), ebből „kezik“ képzővel lesz „mennyekezik“, amely igének főnévi igeneve „menyekező“ helyett „mennyekző“. 2. A „z“ nem kívánja a „k“-nak „g“-vé való változását, mert a kiejtésben nem „g“-nek, inkább „k“ és gyönge „g“ közötti középhangnak hallatszik, de erre nincs különböztető hangunk s ezért van a nyelvben sok „k“. Az iskola a tudós társaság 1856-i szabályait fogadta el. E szabályok 4. §.-a szerint pedig „a ragok, képzők, és összetételi részek, ha kiejtésük lényegesen nem változik, eredeti hangoztatások szerint iratnak le.“1) A helyesírási kételyek eloszlatására az iskola bizottságot szervezett. Ha valamely szó az irodalomban több alakban is használatos, a bizottság állapítja meg, hogy az iskola melyiket használja. Ebben az akadémia ajánlása, a jóhangzás és a hagyomány figyelembevételével ítéltek. Ha maguk közt meg nem oldható nehézségekbe ütköztek, akkor egy nevezetesebb irodalmi tekintélyhez fordultak felvilágosításért. Az iskola került minden feltűnést. Ha valami ügyben a főpapokhoz fordult, azt Szcitovszky prímás rendelete szerint az Egyház hivatalos nyelvén, latinul tette. De mihelyt lehetett, itt is áttért a magyar nyelv használatára. 1861-től mindenben csak ■a magyar nyelv az iskola hivatalos nyelve. A nemes iskola hosszú, fáradságos munkájával elérte, hogy a nyelv nem okozott többé nehézséget. A tagok fejlett l) „Az iskola menyekzője“ Irattár VII. 51. 8*
