1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
12 JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV. forrása a jegyzőkönyv, melyben a felosztást tekintve Papot követtem. Belső reformok. Bármily élő, organikus szerv működését nézzük egy hosz- szabb időn át, az első szembeötlő vonása az, hogy fejlődni, tökéletesedni, a kor eszméihez, áramlataihoz idomulni törekszik. És ez egész természetes. Mert ha a tartalom ugyanaz marad is, a megnyilatkozási forma, a ruha, amelybe ezt a tartalmat öltöztetjük, kell, hogy a kor Ízlésének megfeleljen. Azonkívül minden kornak, minden időnek megvan a jellemző eszmevilága, mely lehet káros és jótékony: de akár káros, akár jótékony, egyaránt mozgást idéz elő az emberekben, a kispapságban éppen úgy, sőt talán még jobban, mint a világiakban. Mert ha káros az eszme, a jövendő hivatására készülő kispapnak már itt az intézetben fel kell vérteznie magát ellene; ha pedig jó az eszme, természetes, hogy még nagyobb mozgást idéz elő a minden jóra fogékony, minden jó iránt nemes lelkesedéssel viselkedő kispapok között. S hol nyilvánulhat meg leginkább e gondolathullámzás ? Ott, ahol a kispapi léleknek alkalma volt önkéntes tevékenységre és munkára: a M. E. I.-ban. Sok új eszme vetődik fel s az új bort nem lehet a régi tömlőbe tölteni, az új gondolatokat nem lehet a régi keretek közé szorítani. Ez az egyik tényező, mely közre játszott, hogy a M. E. I.-ban változtatásokat, új törvényeket kellett behozni. A másik tényező pedig az idő. Az idő vasfoga mindent kikezd, tartja a közmondás. S ez igaz. Nem kímélte a M. E. I.-t sem. Törvények avultak el, melyek nem látszottak alkalmasnak arra, hogy a M. E. I. működését szabályozzák, új szokások léptek életbe, melyeket később a viszályok miatt rendezni kellett : vagy törvénybe önteni, vagy megszüntetni. Az utolsó húsz év történetét figyelemmel kisérve, természetes, hogy egy-egy év nem hoz nagy újításokat a M. E. I. életében. Így az 1909.-ki év teljesen a múltból áthozott keretek között indul meg és siklik át a következő évre. De 1910-ben már Búrchner László elnök előterjeszti az alapszabályok revíziójára vonatkozó ajánlatát, melyet „okvetlenül ,szükségessé
