1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
A MAGYAR EGYHÁZIR0DALM1 ISKOLA TÖRTÉNETE 1909—1930. 13 tesz az a különbség, amely a szokásjogban gyökerező eljárás és az alapszabályok között van.“1) A bizottság egy háromtagból álló szőkébb bizottságot küld ki a kérdés tanulmányozására és kidolgozására. A bizottság, amelynek tagjai voltak, Wagner Lajos, Kovács József és Sántha Pál, 1911 március 15-én készült el munkájával, melyet azután az állandó bizottság vett tárgyalás alá.2) Április 23-án tesz jelentést Wagner a revízióról. Végérvényesen kodifikálják a szakosztály szervezeteket, meghatározzák a szakosztályvezetők helyzetét és kötelességeit az iskolával szemben s más, a szokásjog alapján történt módosítást hoznak. Az iskola elfogadja az átdolgozott alapszabályokat és elhatározza, hogy két példányban leíratja, a régieket pedig megfogja őrizni az irattárban.3) A régi és az új törvénykönyv. Mivel az új törvénykönyv felosztásában követi a régit,, könnyű a kettő között párhuzamot vonni. A. szakaszban csak stiláris eltérés van. B. szakasz : Az új törvénykönyv törli az alapítótagságot. Megváltoztatja a tagsági dolgozatok beadásának határidejét s az eddigi törvénnyel szemben az utolsóelőtti r. gyűlésre teszi. (1. régi T. K. 23. §.) Meghatározza az új törv. könyv a szakosztály szervezetre vonatkozó törvényeket, amely eddig csak a szokásjog alapján működött. A régi törvénykönyvben ennek nyomát sem találjuk, aminek természetes oka az, hogy a törvénykönyv 1899-ben készült, míg a szakosztály szervezet 1905-ben lépett életbe. Tehát az új törvénykönyv a többi törvények közé iktatja a szakosztály szervezet törvényeit is, melyeket az iskola szakosztály szervezet felállításakor hozott. (1. új T. K. 24. §-tól 28. §-ig.) Megszünteti az ideiglenes bizottságot és a tisztviselőkarba beveszi az öt szakosztályvezetőt is. Kimondja, hogy senki kettős tisztségre nem pályázhat (30. §) s a tisztviselőknek a kiadványból kettőt juttat. (31. §) Az elnök, titkár, jegyző jogai és kötelességei ugyanazok maradtak és az új T. K. csak ») 1910. IV. b. ű. '-) 1911. XIII. r. gy. 3) 1911. XVIII. r. gy.
