1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
A MAGYAR EGYHÂZIRODALMI ISKOLA TÖRTÉNETE 1909—1930, IT továbbá a könyvtár számára jó könyvek beszerzése. 1902 fontos dátum az iskola életében. Nagy és merész lépésre határozza el magát, lapot akar indítani. A, lap : Ébredünk, meg is indul és vezetésére az iskola megszervezi a szerkesztői állást, melyet rangban az elnök után tesznek. Később a lapegyesül a „Keresztény Magyar Ifjúsággal.“ A lapszerkesztéssel járó gondok azonban nagyon lefoglalták az iskola tagjait, úgy hogy tanulmányaikban is akadályozva voltak. Ezért a szerkesztőségről is lemond az iskola. Nagyot lendít az iskola ügyén Dudek János gondolata : tömörüljön az iskola szakosztályokba, hogy a munka könnyebb és eredményesebb legyen. Hét szakosztályt ajánl. De javaslata „zátonyra került az ifjúság szenvedélyein.“ A gondolat azonban életrevaló volt és fel-fel üti fejét, míg végre 1905-ben érett megfontolás után az iskola megalakítja a szakosztályokat : elméleti hittudomány, gyakorlati hittudomány, szentírástudomány és történelmi szakosztályokat. A szónoki szakosztály külön szerepel. Ezekhez járult később a szociológiai szakosztály, míg az elméleti hittud.-t szisztematikai, a gyakorlati hittud.-t pedig liturgikus szakosztállyá szervezik át. A szakosztályvezetők hivatása a munkára buzdítás, útmutatás és a dolgozatok bírálata. Az elnöknek kötelessége év elején és év végén íveket köröztetni, hogy a tagoka megfelelő szakosztályba feliratkozhassanak. A gondolat életrevalóságát mutatja, hogy a szakosztályok még ma is fennállanak. Méríöldes léptekkel haladva, nagyjában az itt vázolt keretek között mozgott az iskola, 1909-ig. Szükségesnek láttam az iskola történetét nagyon röviden előre bocsájtani, hogy a továbbiakat világosan megérthessük. Mert nem lehet belefogni a további történetbe anélkül, hogy az előzőt nem ismerjük. 1909 nem olyan dátum az iskola életében, mely fordulópontot jelentene s így története az előző évek történetéből folyik, azokkal szoros kapcsolatban van. Forrásmunkám az eddigi rész megírásában nagysomkuti Pap József munkája : „A M. E. I. története 1874— 1909-ig“ volt. Az 1874 előtti idők történetét is vázolja e munkájában és én is utána mentem, mert megbízhatóbb, mint Sé- dának erről az időről írt munkája. A további rész megírásának
