1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
10 JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV. az elöljáróság levéteti napirendről a törvénykönyv tárgyalását. De az új titkári állást már betöltik Bősz Emil személyében. Rangja az elnök után következik s az elnök akadályoztatása esetén az ő „jogait élvezi, kötelmeit végzi.“ Az iskola célját nem bolygatták többé a tagok annál is inkább, mert vitáikról elitélő hangok hallatszottak a kath. sajtóban is. A többi pont letárgyalása 1879/80-ban történt. Az iskola hitelesítette az elöljáróságtól is jóváhagyott törvényeket. 1880-ban ismét szükségét érzik a törvénykönyv kijavításának. Fejér Gerő indítványára rendes tagoknak veszik fel az első éveseket is, akik addig csak mint részvényes tagok szerepeltek. Szeretnék a törvényeket a tagok számára hozzáférhetőbbé tenni és ezért kinyomatni. De az elöljáróság nem egyezik bele az eszmébe és ez kivitelre nem is jut, bár a gondolat felmerül többször is. Szükségesnek látszott a bírálati szakaszok átdolgozása is. E téren Zubriczky Aladár elnök teremt rendet. 1897- ben hozzák a határozatot, hogy a tisztviselők kötelesek székfoglalót tartani, hogy ha esetleg nincs a gyűlésnek anyaga, ők tarthassák meg előadásukat. 1898- ban Dr. Való Simon prefektus ösztönzésére ismét hozzáfognak a tagok, hogy a törvényeket módosítsák és esetleg újakkal pótolják. A kiküldött bizottság elvégezte a munkát és rendszerbe szedte a törvényeket. Ez az 1899-ki törvénykönyv, mely hosszú időre megszabta az iskola fejlődésének irányát. Ennek megalkotásával az iskola egyik legfontosabb feladatát végezte el, mert általa biztosította további működésének útját. Szép szokása volt a M. E. I.-nak, hogy mindazokat, akik megértéssel karolták fel ügyét és anyagilag vagy szellemileg segítették, tiszteletbeli tagsággal tüntette ki. Eleinte csak szórványosan fordul elő, később a szokás hatalma alatt az intézeti elöljárók és egyetemi tanárok mind tiszteletbeli tagok lettek. A tiszteletbeli tagnak díszoklevelet állítottak ki és megküldték az évi kiadványt. A tagoknak a külföldi irodalomról való tájékozódás szem- pontjából az iskola már régen felállította az úgynevezett könyvválasztó bizottságott, melynek feladata volt a külföldi irodalom szemmeltartása, a kiadvány számára lefordítandó mű ajánlása,