1831-1931 Jubileumi emlékkönyv I. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)

A legrégibb írott emlék Szűz Mária haláláról és mennybemeneteléről

64! JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV. latin B) recensio pedig csak a paradicsomot, hová az angyalok a Boldogságos Szűz testét vitték. De sem a görög, sem a latin szövegalakok nem írják le részletesebben a túlvilágot. Annál szabadabban csapong a túlvilág leírásában a szír szöveg átdolgozójának képzelete. Szerinte a paradicsom magas hegyen fekvő földi hely, melyet négy folyó öntöz. A folyók neveit a szerző Móz. I. 2, 11—14-ből veszi. A paradicsomon kívül három eget különböztet meg ; az elsőben vannak a ter­mészeti tünemények tárházai és Illés próféta lakóhelye, a má­sodikban és a harmadikban az angyalok seregei ; ezek felett van a mennyei Jeruzsálem, az Isten lakóhelye, melynek rajzá­ban a szerző a Jelenések könyvének szimbolikus leírását (21, 10 skk.) követi. A tüzes gehennát megemlíti ugyan, de helyét közelebbről nem határozza meg. Ügy látszik, hogy a szír átdolgozó véleménye szerint min­den ember lelkének (nem véve ki a Boldogságos Szüzet sem) a sötétség hatalmai közt kell örök lakóhelye felé haladnia. A lelkek a halál után azonnal megtudják, hogy a mennyország, vagy a gehenna vár-e rájuk, de végleges helyükre csak az utolsó ítélet után jutnak. Ez a tanítás az apokrif Ezdrás IV. 7, 75—100. felfogásához hasonló. Jellemző a szír átdolgozónak az az állítása, hogy Szűz Mária az égben azokért is könyörög, kik a gehennára vannak kárhoztatva. 6. A Transitus Mariae szerzője gyermeki szeretettel van a Boldogságos Szűz iránt; célja a Szent Szűz megdicsőítése. Azon­ban a könyvnek történeti értéke csak annyiban van, hogy első írott emléke annak a hagyománynak, mely szerint Szűz Mária Jeruzsálemben halt meg.1) *) Régóta vitás kérdés, hogy Szűz Mária Jeruzsálemben halt-e meg, mie­lőtt még Szent János apostol Efezusba tette át székhelyét, avagy Szent Já­nossal együtt Efezusba költözött-e és ott szenderült-e el ? Az efezusi hagyo­mánynak leghevesebb védője P. Főnek Lipót jézustársasági atya (Uber Ephe­sus nach der Wohnung Marias auf dem Nachtigallenberge. Stimmen aus Maria-Laach, 1896 LI. 471 skk. — Das Grab der Gottesmutter. U. o. 1897. LII. 143 skk. — Bemerkungen zu den ältesten Nachrichten über das Marien­grab. Zeitschrift für kath. Theologie. 1898. 481 skk.), míg a jeruzsálemi ha­gyományt főleg Nirschl védi (Das Grab der heiligen Jungfrau Maria. Mainz, 1896.) Az a vélemény, mely Efezusf tartja Szűz Mária elszenderülése helyé­nek, a következő érvekre támaszkodik : a) Flavius Lucius Dexter Chornicon- ja (a IV. sz. végén) azt mondja, hogy Szent János 41-ben a Boldogságos Szűzzel Efezusba ment, „ut sui apostolatus aliquod praeberet specimen“. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom