1831-1931 Jubileumi emlékkönyv I. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
A legrégibb írott emlék Szűz Mária haláláról és mennybemeneteléről
TRANSITUS MARIAE. 63' szerzője gyermekded, mély szeretetet tanúsít ; az egész irat célja Szűz Mária megdicsőítése. Mária az Isten Anyja, örökké szűz, kiben a bűnnek semmiféle szeplője sincsen, minden szentek királynéja, aki a hozzá folyamodóknak mindenkor kegyes szószólója és segítője. Szűz Mária életét és halálát állandóan csodák dicsőítik meg. Annál feltűnőbb tehát, hogy (Lat. B. 2. szerint) Mária a halál előtt félt a sötétség hatalmaitól. A görög recensió szerint Szűz Mária halála és temetése után testét az angyalok a paradicsomba vitték, hol a feltámadásig marad ; a Szent Szűz lelkét Krisztus az égbe vitte. De a latin szövegek szerint Jézus Szűz Mária testét halála után mihamar feltámasztotta és az égbe (Lat. B. a. paradicsomba) emelte. 3. — Angyalokról minden szövegalaknak számos helye beszél. A szerző az angyalok különböző karairól tud : angyalokról, arkangyalokról, őrökről, hatalmasságokról, kerűbokról és szeráfokról ; a szír szöveg általánosságban is beszél égi lényekről. Az arkangyalok közt Gábrielt és Mihályt kifejezetten is megnevezi ; Szt. Mihály a paradicsom fejedelme. A gonosz szellemek közt a szerző megemlíti a sátánt, ki a zsidókat bűnre vezette (Lat. A. 13.). A sötétség fejedelméről és hatalmairól csak mellékesen van szó. (Lat. B. 2.) 4. — Jellegzetes szentségtant a Transitus Mariae-ban nem találunk ; csak Lat. A., említi a szentmisét, Gör. 20. pedig a keresztséget. A könyv erkölcstana katholikus jellegű, de a szerző semmiféle erkölcsi tételt sem fejt ki bővebben. A latin szövegek a kánoni evangéliumok elbeszéléseire céloznak ; Lat. A. kifejezetten idézi az Apostolok Cselekedeteit és Dániel könyvét. A görög szöveg a zsoltárokat említi. A szír szöveg felhasználja a Jelenések könyvének egyik helyét s azt tanúsítja, hogy Szűz Mária ünnepein az ó- és az újszövetség könyveit (illetve ezeknek egyes részeit) felolvasták a hívek előtt. 5. — Jellegzetes a Transitus Mariae eschatologiája, vagyis a túlvilágról szóló felfogása. A görög és a szír szöveg megkülönbözteti a paradicsomot és a mennyországot. Ezen szövegalakok szerint a paradicsom a jámborok leikéinek lakóhelye az utolsó ítélet napjáig, midőn is a paradicsomból a mennybe jutnak. A latin A) szöveg a kettő közül csak a mennyországot említi, a
