1831-1931 Jubileumi emlékkönyv I. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
A legrégibb írott emlék Szűz Mária haláláról és mennybemeneteléről
52* JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV. riárkának egy Marcianus császárral és Pulcheria császárnéval folytatott beszélgetését közli, mely rövid kivonatát adja a Szűz Mária mennybemeneteléről szóló apokrif könyvnek. Szent Tamás apostol szerepét is úgy beszéli el, mint az A latin átdolgozás 17—21 fejezetei. Damaszkusi Szent János bizonyos Euthymiusnak egyébként ismeretlen történetére és az ál-Areo- pagita Szent Dénesnek Timóteushoz írt (apokrif) levelére hivatkozik mint adatainak forrására (III. 4.) — Az ál-AreopagitaSzerxt Dénes apokrif levele Titus krétai püspökhöz (a IX. századból), mely örmény nyelven maradt fenn és Szűz Mária haláláról és mennybemeneteléről szól, valamint a „De divinis nominibus“ (3, 2) c. irat előadása lényegében szintén megegyezik a Transitus Mariae előadásával. — Még a késő középkorban is Jacobus a Voragine genuai püspök a „Legenda aurea“-ban Szűz Mária mennybemenetelét a Transitushoz hasonlóan írja le. — A középkor folyamán Betlehemben a Boldogságos Szűz menny- bemenetelének ünnepét megelőző három napon át zarándoklattal emlékeztek meg Szűz Mária betlehemi tartózkodásáról, melyet könyvünk görög szövegalakjának 4. fejezete beszél el. (H. Vincent — F. M. Abel, Bethléem. Paris, 1914. 188 sk. 1. — Jerusalem. II. : Jérusalem nouvelle. Paris, 1926. 807 1.) — Heimesfurti Konrád középkori német költő a Boldogságos Szűz haláláról szóló költeményében a latin A szövegalakot követi (Haupt, Zeitschrift für deutsches Altertum. VIII. 156 skk. I.), a Liber passionalis szerzője pedig a latin B recensiót. — 1908- ban Boswell a Transitus Mariae egy részét felfedezte az u. n. „Adamnanus látomásai “-ban (An Irish precursor of Dante. 1908.) — Germer-Durand „La maison de Caïphe et 1’ église Saint Pierre à Jérusalem“ cimú értekezésében (Revue Biblique 1914. 1. és 2. szám 71—94. 222—246 1. főleg 88—93 1.) hosszú sorát közli azoknak a középkori és újkori Íróknak, kik a Boldogságos Szűz temetését úgy adják elő, mint a Transitus Mariae különböző szövegei. Mindez azt mutatja, hogy a Transitus Mariae elbeszélése mélyen belevésődött a keresztény hívek leikébe. 3. — Az eredeti görög szövegen kívül két latin szövegalakot ismerünk (A és B), melyek egymástól sok tekintetben eltérnek. Még erősebben eltér ezektől a szövegalakoktól a sokkal bővebb
