1831-1931 Jubileumi emlékkönyv I. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
A legrégibb írott emlék Szűz Mária haláláról és mennybemeneteléről
TRANSITUS MARIAE 51 1. §. A »Transitus Mariae“ nevei, tanúi, szövegemlékei, kiadásai. !. — A könyv neve a különböző kéziratokban a következő : ToO áyíoo (áxooxóXou v.oá etjayysXiaxoü) Twávvou xoö ■9-eoXóyou Xóyoj eîç xrjv xolpirjaív xfjç aycaj (xavaycaj, úxepayta; 8ecrro:vr]í ^(itöv) ■9-to- xóxou, — Adjyïjatj xoö áyíou ’Iwávvou xoú S-eoXóyou r.Epi xfjç xeXeLwaswj xfjs áyía* Heoxôxou xat aemapftévou Mapta; — ’AváXrj^tj utat [rexá- axaatç xrjç áyca; Mapíxg xfj; D-eoxóxou. — Koifjiïjatç xfjç óitepayfac SiaTOÎvïjs r;(xwv Tt-eoxoxou Mapía;,— Transitus beatae Mariae Virginis, — De assumptione beatae Mariae Virginis. — A „Decretum Gelasianum“ könyvünket Transitus Sanctae Mariae néven említi. A mű (koholt) szerzője a görög kéziratok szerint Szent János apostol ; az egyik latin átdolgozás szerint a szerző Arimatiai József, a másik szerint Melito szárdeszi püspök, ki azt úgy írta meg, „amint János apostoltól hallotta.“ 2. —Iratunknak első biztos tanúja az említett Decret um Gelasianum az V. század végéről, mely az újszövetségi apokrif könyvek közt említi a Transitus Mariae-t: „Liber qui appellatur Transitus Sanctae Mariae.“ — Egy V. századbeli kopt nyelvű irat, a „Tizenkét apostol evangéliuma,“ a Boldogságos Szűz temetését és mennybevitelét úgy adja elő, mint a Transitus Mariae. — Az ugyancsak kopt nyelvű „Szent Bertalan evangéliuma“, mely az V. vagy a VI. században keletkezett, a 7. fejezetben valószínűleg a Transitus Mariae szír szövegalakjára céloz. — Toursi Szent Gergely (t595.) kivonatosan közli a Transitus Mariae-t. (De gloria Martyrum, I. 4.) — Modestus jeruzsá- lemi püspök a VII. század elején (Encomium in dormitionem Deiparae Virginis Mariae, 13), és Tesszalonikai János a VII. század vége felé a Boldogságos Szűz haláláról mondott szentbeszédeikben igen szabadon használták a Transitus Mariae-t. — A VIII. században élt Tiszteletreméltó Beda a saját kortársai közt ismert olyanokat, kik a szóban forgó apokrif könyv elbeszéléseit a kánoni Apostolok Cselekedeteinél többre becsülték: „praefato volumini contra auctoritatem Beati Lucae incauti meritate assensum praebent.“ (Liber retractionis in Actus Apostolorum, 8.) — Damaszkusi Szent János a Szűz Mária haláláról szóló második homiliában (18). Juvenalis jeruzsálemi pát
