1831-1931 Jubileumi emlékkönyv I. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)

Az isteni jog a hithirdetésben

40' JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV. ják1) az igehirdetésnek magasztos munkájában. Annak megállapítása után, hogy az ige hirdetését a katho- likus egyháznak szolgái isteni jogon gyakorolják és pedig az Úrnak parancsából kifolyólag, nem érdektelen, csak nem lé­nyegi kérdés az, vájjon a természetjog — eltekintve a tételes parancstól — biztosítja-e a katholikus hitletétemények jogát arra, hogy hirdettessék ? A felelet erre a kérdésre kétséges nem lehet. Ha ugyanis tekintetbe vesszük, hogy a katholikus hitletétemény magában hordozza az igazság elutasíthatatlan erejét, nyújtja Isten méltó tiszteletének egyedül igaz alakját, a katholicizmus, ha nem is volna Isten parancsának és jogának birtokában, akkor is jogosan menne ellene a szellem és szív azon tévedéseinek, melyek más vallási rendszerekben vannak. Ugyanez a következtetés áll elő, ha azokra a természetes és velük összefüggésben levő természetfeletti javakra gondolunk, amelyekhez a hitletétemény és annak elfogadása juttatja az embereket. Sőt, ha a katholicizmusnak abszolút értékét — kü­lönben természetfeletti beállítás nélkül — is szemléljük egy pillanatra : az „új teremtményt“ a tanítás által, a világhódító erőt a szeretet által, az életet, melyet az egyház teremtett : a leg­teljesebb bizonyossággal kell megállapítanunk, a katholicizmus­nak önmagát hirdető természetadta jogát. Egy másik kérdés hasonló az előbbihez. A kérdés ez : vájjon pusztán a természet jogából megállapítható-e a köteles­ség a katholikus hitletétemény hirdetésére? A felelet ez: teljes bizonyossággal. A katholicizmusban világosan feltűnő elemei vannak annak, hogy hirdettetni kíván. Igaz, tehát érvényesü­lést keres: — jó, tehát szétönti magát; szép, tehát megragad: amiből legalább is az következik, hogy méltó arra, hogy az egész világon hirdettessék. Mivel továbbá tökéletes életformára nevel, mivel másfelől csak természetjogilag nézve is a halha­tatlan élet egyik, sőt biztos útja, a szeretet törvénye követeli, hogy hirdessük azoknak, akik nincsenek birtokában. Mint láttuk a hithirdetésnek Istentől származó joga és parancsa szükségképpen egyetemes jog, minden népre és az egész világra kiterjedő jog. Szükségképen együtt jár tehát Krisz­*) Lugo : De virt. fid. div. Lugduni 1696. disp. XIX. Sect. II. 34. sq ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom