P. Godefried Henrik: A lélek hazája. Időre és örökkévalóságra szóló keresztény életbölcseség (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1925)
Ember és az élet
80 telenség, szerencsétlenség, igazságtalanság és hálátlanság és sok más egyéb emberi gyarlóságok kerülnek utunkba ! Ellenben, ha pl. a szerencsétlenség vagy hálátlanság sötét hasábján keresztül bocsájtott lelki fényhullámok átszűrődése kedvező, akkor csalhatatlan jele a valódi lelki nagyságnak ; különben képzelt tökéletességünk büszke bábeli tornya igen könnyen összeomlik. Viszont az alázatosság, akaraterő és kegyelem könnyen kijavíthat minden hibát. Az önvizsgálat által fölfedezett lelki betegségeket csak a természetes s természetfölötti lelki műveltségtudja meggyógyítani. Az aszkézis, imádság és a nagy eszményekről való komoly elmélkedés állandó óvatosságot ajánl önmagunkkal szemben is és képessé tesz bennünket arra, hogy áldozatos lélekkel szorítsuk le érzékeny önszeretetünket, annak csalárd fondorkodásait, hogy a régi hibáinkba vissza ne essünk. Inkább legyen egy tucat felismert és leküzdött hibánk, mint egyetlen képzelt félerényünk ! Kedves embertársainknál hamarabb megismerjük a lelki állapotot, mint önmagunknál. Némelyek az emberismerésben bámulatos készségre tettek szert s éles és biztos szemmel tudnak belelátni az emberek leikébe. Persze mindenkit érhet egynéhány tanulságos csalódás, amint ez a nagy Napoleon császárral is megesett, aki azt hitte, hogy nagy emberismerettel válogatta össze bizalmasait, akik azonban bukásában hűtlenek lettek hozzá, míg egy kevéssé méltányolt generálisa, a számkivetésében is hűen kitartott mellette. Minden ember-