P. Godefried Henrik: A lélek hazája. Időre és örökkévalóságra szóló keresztény életbölcseség (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1925)
Isten és a lélek
51 havi- és évi rendje. A napi imádság keretei magukba foglalják a lelki összeszedettség korai áldozatát, a reggeli imádságot azzal a jószándékkal, hogy ez az egész napi foglalkozást állandó imádsággá változtassa ; amennyire lehet a szentmisehallgatást és a szentáldozáshoz való járulást. A hétköznapi élet zűrzavara, elkerülhetetlen kellemetlenségeivel és bosszúságaival lenyomja és a föld porába forgatja a lelket, ezért kell a léleknek a magasba szállnia egy-egy kis röpimával, felkiáltozással, szentséglátogatással, egy kis önmegtagadással, leginkább pedig egy rövid elmélkedéssel és lelkiolvasmánnyal. Ha a vége jó — minden jó ; azért a keresztény napirend rövid önvizsgálattal, vagy esti lelkiismeretvizsgálattal zárul, mely kiterjed az imára, munkára, erénygyakorlatra stb. és az elkövetett hibákért felindított bánatra, Az imádság heti rendje gyónást és szentáldozást ír elő, hogy világosságot merítsünk égi zarándokutunkon, s a szentáldozásban nyert kegyelmeket megőrizzük szívünk arany tabernákulumában, mint Jézus Krisztus fénylő szívéről ránk áradó mennyei napsugarat. Az imádságos lélek havonkint az úgynevezett havi recollectio-t (megújhodást) sürgeti; bensőségesebb önmagunkbaszállással kitűzzük magunk elé a havi áhítat- és erénygyakorlatainkat ; így lesznek ünnepnapokká lelkiéletünk naplójában. Az évi rend az egyházi év ünnepkörének megértését és átélését kívánja, sürgeti az évenkinti lelki nyaralást, valamely lelkigyakorlatos ház tiszta levegőjű üdülőhelyén. 4*
