P. Godefried Henrik: A lélek hazája. Időre és örökkévalóságra szóló keresztény életbölcseség (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1925)

Ember és az élet

U

mát“, mint ezüsthajú aggastyán teljes vakon írta meg. Egy kritikus akkor így ítélte meg ezt a költői remekművet: A vak iskolamester unalmas költeményt írt, melynek egyedüli érdeme a hosszúsága, ha ezt érdemnek lehet nevezni. Darvin írtóz- tató akarattal negyven évig dolgozott természet- tudományi kutatásain és könyvein, az egész idő alatt azonban egyetlen egészséges napja sem volt, hanem folytonosan súlyos és fájdalmas testi szenvedésekkel kellett küzdenie.

A felfedező rendesen a szerencse kegyeltjének tűnik fel, akinek ölébe fáradozás nélkül hull a legszebb gyümölcs. A valóság azonban eloszlatja mindezen ábrándokat és azt mutatja, hogy sikert e téren is csak kemény munkával és céltudatos törekvéssel lehet elérni. Herschelnek, a híres csillagásznak zenével kellett ifjú korában megkeresnie mindennapi kenyerét; sajátkezűleg köszörült 200 messzelátó lencsét, míg végre egyetlen-egyet talált, amely új csillagvilág felfedezésére alkalmas volt. Stephenson tehénpásztor volt; agyag s facsövekből csinálta gépének mintáját; egy fél emberöltőn át dolgozott és kísérletezett, míg el tudta készíteni az első használható gőzgépet. Ki tudná elkép zelni a modern gazdasági és állami életet távíró nélkül? Morsénak azonban 8 évig kellett a szabadalomra várnia és a legnagyobb nehézségekkel szembeszállnia, hogy találmányát alkalmazzák. A kormányozható Zeppelin-léghajók megalkotójának végzete és élettragédiája még eléggé emlékezetünkben van. Az emberiség jóltevőjének tartják