Savicki Ferenc : Az élet értelme (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1920)

A tökéletesség eszménye mint életcél - A tökéletesség eszményének tartalma

50

mint az igazi megváltó eszményt a művelt szellemek kicsi kiválasztott csoportja részére lefoglalni !“ 1

A szép világában való élet nem is nyújt önmagában oly magas s tiszta lélekállapotot, mely már a tökéletesség eszményének megvalósítását jelentené. A tapasztalás azt mutatja, hogy a szép, különösen a művészet szeretete nemritkán egész kényelmesen összefér a lélekben alsóbb szenvedélyekkel. Maga az eszményi művészet sem nemesíti szükségképen az ember szellemét. Hogy miként hat a kép a lélekre, az egészen a szemlélő lelki- állapotától függ. Némely ember nem keres mást a művészetben, mint az élvezet egy finomabb formáját s csak az merít belőle hasznot magasabb rendeltetése számára, akiben valláserkölcsi érzék lakik. Az esztétikai kultúra tehát csak a valláserkölcs talaján hozza meg az igazi jó gyümölcsöt. „A szépérzet művelő hatását csak a már fogékony kedélyben fejti ki, mely a szépet mint a magasabb élet megjelenítését szemléli. Ha a szép érzete nem kapcsolódik mélyebb gondolatokhoz és érzelmekhez, akkor túlságosan érzéki marad : erősíti az érzékiséget s segítséget nyújt az élvezethajhászásnak, mely a jellemre csak káros hatással lehet. A nemes lelkekben a szépség tiszta örömet kelt, másokban gondolatnélküli csodálkozást vagy alacsony élvezetet. Az egyiket fölemeli, a másikat lealacsonyítja.“2

1 Bertholeth, i. m. 20. 1.

2 Else Hasse, Kunst, Schönheit u. Seelenleben. Hochland. 5. Jahrgang, I., 157. 1.