Savicki Ferenc : Az élet értelme (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1920)

A tökéletesség eszménye mint életcél - A tökéletesség eszményének tartalma

31

mint a buborék az óceánba, kialudjék, mint a mécses a szélben és soha többé újra ne szülessék.“1

Schopenhauer az, aki nyugaton először mutatott rá nyomatékosan és hatásosan a buddhista életbölcseletre. Ma egész légió azok száma, akik Európában a buddhizmus szellemében élnek és akik azt a kereszténység helyébe szeretnék tenni. Külön társaságok alakultak e célra. így 1903-ban megalakult Lipcsében a „német buddhista társaság“. Vele rokonszellemű a befolyásos „theoszofista társaság“. Európába történt átültetésekor a buddhista erkölcstan jórészben levetette a világból való menekvés jellegét, de azért nem tagadta meg minden régi eszményét. Ez kitűnik abból a tervből, hogy nyugaton buddhista kolostorokat is akarnak alapítani. Lausanneban tényleg létesült is ilyen kolostor, persze csak kolostor, szerzetesei — nincsenek.

A szépirodalomban is szerepel a buddhista életfelfogás. Példa erre különösen Wagner, akinek operáiban sokféle buddhista motívum szólal meg. így az „Istenek alkonyáéban, a walkürök énekében egészen a buddhista megváltás gondolata csendül meg :

Nem jövök már soha többé Walhallába ünnepekre ;

Tudjátok, hogy mit szeretnék ?

Vágyvilágból menekülni Oda, ahol nincs kívánság,

S az öröklét nyílt ajtóit

1 Ed. V. Hartmann, Die Selbstzersetzung des Christentums, Berlin, 1874, 115. 1.