Savicki Ferenc : Az élet értelme (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1920)
Van-e értelme az életnek
19 Erős támaszt nyújtott ennek a felfogásnak a darvinizmus. A rendkívüli célszerűség megmagyarázása, mely a világrendben mutatkozik, mindig nehéz keresztje volt az anyagelvűségnek. A darvinizmus végre látszólag megoldásra viszi az ősi problémát, amikor azt állítja, hogy célszerű képződmények tisztán mechanikai úton is keletkezhetnek célratörekvő tényezők közreműködése nélkül. A létért való küzdelem vak munkája Darwin szerint képes mindarra, amit azelőtt az isteni bölcse- ség számlájára írtak : Természetes kiválasztást eszközöl, amennyiben a mindenünnen kicsirázó élet bősége folytán a gyenge és értéktelen elpusztul s csak a célszerű marad meg. Ezek után egészen magától értetődik, hogy minden lény, amellyel mi ma találkozunk, célszerű berendezettséget tüntet fel; hisz’ mindennek, ami a létkörülményekhez nem alkalmazkodott, el kellett pusztulnia. Az az állítás, hogy az ember teremtése sem szolgál meghatározott célt, egyszerű következménye ennek a bölcseletnek, amely a célszerűséget mint a világban észlelhető rend alapját elveti. S ha nem hangzik onnan felülről egy határozott életfeladat teljesítésének a szózata, akkor természetesen az emberben sincs rá semmi visszhang ily kötelezettség elismerésében és vállalásában. Ebből egyesek azt következtetik, hogy az embernek joga van életútját a maga legjobb tudása szerint meghatározni. Törpe lelkeknek szabadságlevél ez az érzéki szenvedélyek kielégítésére. A nemesebbek magasabb célra törnek : az emberi ész 2*
