Savicki Ferenc : Az élet értelme (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1920)

A tökéletességre nevelés

101

lemmel viseli az előforduló gyengeségeket ; mindig azon van, hogy övéinek tekintetét a magasba irányítsa. De ha a körülmények úgy kívánják, erélyes és szigorú is tud lenni. A gyónás szentségében oly nevelői segédeszköz állott és áll rendelkezésére, amelynél tökéletesebbet még elgondolni sem lehet. A gyónás világos bepillantást enged a lelkiatyának a hívő lelkiállapotába s ép ezért szükséges feltétele a sikeres vezetésnek. Viszont a gyónót a gyónásra való gondolat nem egy bukástól tartja vissza és ha elbukik, bizonyos tekintetben kényszerül magábaszállani, önmagáról számot adni s a megtérés útjára lépni. Már a pogányság ismerte a gyónásnak ezt az értékét. Megtaláljuk a bűnvallomást buddhista-kolostorokban, a perzsáknál, mexikóiaknál, perubelieknél, egyes néger törzseknél, sőt még a polinézieknél is.1 A katholikus egyházban azonban a gyónás intézménye a tökéletesség legmagasabb fokára emelkedett és ennek folytán különleges hatalmi állást is foglal el. Emellett az egyház az idő haladásával is számolt, midőn a nyilvános bűnvallomást eltörölte s csak a titkos fülgyónást hagyta meg, a szigorú bűnbánati fegyelem helyébe az enyhébbet léptette.

Az egyház ezen bölcs és tudatos nevelői módszere mellett a siker nem maradt el. Azt a szolgálatot, hogy a nyers és érzékiségbe elmerült pogány népeket a kereszt igájába hajtotta s keresz1 V. ö. O. Hügel, Das Ich u. die sittlichen Ideen. 12. 1., Le Roy, Die Religion der Naturvölker. 265. 1. Orelli, Allgemeine Religionsgeschichte. II., 413. 1.