Az ember lelke (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)

12

könnyű agyvelejük miatt kétségbevonták, akkor az embertannak egy nagyérdemű kutatója végrendeletileg megtiltotta agyvelejének megmérését. Ezzel, amint nyomatékosan megjegyezte, azt akarta megakadályozni, hogy ne nyilváníthassák bolondnak és együgyűnek még halála után is olyan emberek, akik maguk belebolondultak eszméikbe. Remélhetőleg a jénai Hackel nem tesz így és agyát a tudomány rendelkezésére bocsátja.

Az ö bizonyítékuk tehát nagy semmi.

Egy másik bizonyíték meg azt állítja, hogy az agyvelőt alkotó anyagok mérvadók a gondolkodásra nézve ; vegyileg elemezik az agytömeget, hogy megcsípjék a lelket. Ismeretes az egyik anyagelvű mondása :

2. Foszfor nélkül nincs gondolkodás.

Ugyanő egészen komolyan kimondta, hogy csak azért uralkodik olyan sötétség a világban, mert gondolkodóink agyában semmi, vagy nagyon kevés foszfor van. Hát mindenesetre van foszfor az agyvelőben ; de épen úgy van vér, vas, kálium, víz is ; tehát : vér nélkül nincs gondolat, vas nélkül nincs gondolat, víz nélkül nincs gondolkodás. Igazán megható, hogy végtére mi mindenből rakhatunk össze gondolatot. Ha az anyag- elvűek könyveit olvassuk és hallgatjuk beszédeiket, hajlandók lehetünk a víznek nyújtani a pálmát.

De még csak most jön a java. Két állatról ugyanis bebizonyult, hogy több foszfor van az agyában, mint az emberében : mégpedig a — birkáról és a libáról. Eddig ugyan még nem tapasztaltuk, hogy ezek a jámbor párák bölcseségükkel különösen szemet szúrnának, de lehet, hogy az anyagelvűek valamelyiküket beleiktatják címerükbe, ez igazán jól fog illeni bölcseségükhöz. De mi köze is lehet ilyen magyarázatoknak a főkérdéshez ? Ha még úgy tudja is valaki a táviróvezeték alkatrészeit, ebből azért még mindig halvány sejtelme sincs a rajta ide-oda száguldozó sürgönyök tartalmáról. És