Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Harmadik szakasz. A kutatás szabadelvű szabadsága
68 A tudománytalanság módszere. tátalan ösztönökkel. Érdemes azt is megfigyelni, hogy e tudomány, mely a világnak ezen kutatási eredményeket hirdeti, csak oly elemeknél arat viharos tetszészt, melyek az emberiség erkölcsileg legértéktelenebb részéhez tartoznak. Sz. Ágoston így imádkozik : „Szabadíts meg ó Istenem, a gondolatok özönétől, oly fájdalmasan hat reám lelkem mélyén, mely szegénynek érzi magát a Te jelenlétedben, mely a Te irgalmadhoz menekszik. Add, hogy ne egyezzem azokba, hogy azokat, ha néha talán gyönyörködtetnek is, helytelenítsem s ne időzzem velük álmosságom miatt. Ne legyen erejük, hogy belőlük valami behatoljon műveimbe, óvd elhatározásomat velük szemben, óvd oltalmaddal lelkiismeretemet is!,,1 Ez saját értelmünk megkötöttségének beismerése, mely az egyetlen út az elfogultságunk bilincseiből való kiszabadulásra. Aki egyszer komolyan elhatározta, hogy belső rendetlenségei ellen felveszi a harcot, saját tapasztalása alapján ugyanúgy fog imádkozni, mint sz. Ágoston. E beismerésben az ember önmaga fölé emelkedik s oda törekszik, hogy egy fölülálló hatalomhoz és bölcsességhez kapcsolja magát, mely a tiszta magasban, emberi szenvedélyektől érintetlenül tartja az igazságot, hogy ezáltal kiemelje magát saját rabságának kötelékeiből, megérti majd egy tekintély szükséges voltát, mely isteni erővel és méltósággal van felruházva, hogy az emberi szenvedélyek minden támadása ellen megtartsa az eszményi javakat győzhetetlen kezében. E lelki hatalmat nehézség nélkül megtalálja Jézus Krisztus vallásában s az O Egyházában, annál, akit semmiféle bűnről 1 De Trinit. 15, 51.
