Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Harmadik szakasz. A kutatás szabadelvű szabadsága
46 Le a másvilág igájával. kutatásnak, hanem a bölcseleti előítéleteknek eredményei. „Die Apostelgeschichte“ (1908. 217—221. 1.) című művében megengedi : „Nagyon nyomatékos észrevételek“ amellett szólnak, „hogy az Apostolok Cselekedetei (tehát az evangélium is) már a hatvanas évek elején íródtak.“ Nem kevesebb, mint hat bizonyítékot hoz fel emellett ; ezek egészséges történelmi kritika alapelvein épülnek fel. „Ezekkel csupán azok az észrevételek állanak szemben, hogy a Jeruzsálem pusztulásáról szóló jövendölés egyes feltűnő pontokban közeláll a valósághoz és hogy a jelenésekről szóló értesítések és a mennybemenetel legendája Jeruzsálem pusztulása előtt nehezen érthetők- Bajos itt a döntés ... Hogy hol vannak a nagyobb súlyú érvek, annak a megítélése nem nehéz dolog“, t. i. a korábbi keletkezés érvei mellett Harnack még sem tudja magát elszánni, hogy a jobb, tudományos okokat egyszerűen kövesse ; előbb meg kell tisztulniok az előítéletektől. Végső ítéletét így fogalmazza : „Lukács Titus idejében vagy Domitianus (?) korábbi éveiben írt, de talán (csak talán a döntő érvek ellenére ?) már a hatvanas évek elején.“1 Hasonlóan bizonyítja ugyanez a theológus, hogy a negyedik evangéliumot nem írhatta János, Zebedäus fia; mert 21, 20—23 („akarom, hogy 5 így maradjon, míg eljövök“) nem lehet jövendölés, hanem az Úr kedvelt^ tanítványnak halála után kellett íródnia. „A 21., 20—23. rész a tanítvány halálát, akit az Ur szeretett, szemmelláthatóan feltételezi ; másrészt nem lehet a 21. fejezetet kikapcsolni, ez a 21. fejezet nem vall más íróra, mint arra, aki az 1—20. fejezeteket írta. Ezzel ismét bebizonyítottuk, hogy a 21. fejezet írója, úgyszintén az 1—20. fejezeteké nem lehet Zebedäus fia, épen az, akinek halálát feltételezi."2 Az egész bizonyító eljárás végre ismét csupán arra támaszkodik, hogy Jézus ajkáról jövő jövendölés lehetetlen. A fő ok, amiért a negyedik evangélium hitelességét elvetik, bár a külső hagyomány és a belső bizonyítékok 1 Legújabban Harnack visszamegy Jeruzsálem pusztulása előtti időre, anélkül, hogy e szerencsétlenség isteni megjövendölését elismerné, v. ö. old. — 2 Chronologie I. 676.
