Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Harmadik szakasz. A kutatás szabadelvű szabadsága
Le a másvilág igájával. 45 alkotmánya, mindezeknek elemei megvannak ebben az evangéliumban. Katholikus a háromságot tartalmazó keresztségi formulája, a hittannak és az apostoli hitvallásnak ez a csirája. Katholikus a Krisztustana ... Katholikus az üdvösségtana ... Katholikus az erkölcstana... Katholikus végre a Péternek tulajdonított jelentőség, akit az egyetemes Egyház alapjának és a kulcshatalom birtokosának ismer.“ Ehhez az utolsó ponthoz Pfleiderer még világosan meg- jegyzi : „Minden protestáns tompító kísérlet ellenében kétségbe nem vonható, hogy ez a hely (Mt. 16., 17—20.) Péter elsőségének ünnepélyes kihirdetését tartalmazza.“ Az egyszerű olvasó most hát hajlandó volna igy következtetni : Ha katholikus már a legrégibb evangélium, meg kell engedni, hogy már a legrégibb kereszténység katholikus volt. Ezzel ugyan eltalálta volna az igazságot, de elárulta volna, hogy kevéssé jártas a szabadelvű kutatás módszereiben. Nem. Ez fordítva következtet : A legrégibb kereszténység egyáltalában sohasem lehet katholikus, tehát a katholikus evangélium sem lehet olyan régi, későbbi idők megtévesztő gyártmányának kell lennie. Következőleg a Máté-evangélium keletkezését nem tehetjük Hadrián előtti időbe, sőt inkább a negyedik, mint a harmadik századba.“1 Harnack az evangélium keletkezési idejét 70 utánra teszi ; mert „ez az evangélium éppúgy, mint Lukács, feltételezi Jeruzsálem pusztulását. Ez 22, 7.-bői a legnagyobb valószínűséggel következik, ahol a lakomáról szóló példabeszéd van elmondva.“ Ugyanez áll, amint éppen megjegyeztük, Lukács evangéliumáról is ; „annyit habozás nélkül következtethetünk, hogy a Lukács-evangélium, amint majdnem minden kutató megengedi, feltételezi Jeruzsálem pusztulását.“2 Figyelemreméltó Hamacknak a nézete az Apostolok Cselekedeteiről. Megint azt mutatja ez, hogy a modern bibliakritika vívmányai nagyon gyakran éppen nem a történelmi » 1 Das Urchristentum ; (1887) 541/3, 518. A 2. kiadásban a „katholikus“ helyett „egyházi“ áll. — 2 Die Chronologie der altchristlichen Literatur bis Eusebius. I. (1897) 653 sk. 248.
