Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Ötödik szakasz. A hittudomány
270 Hittudomány és egyetem. az emberi kedélyben keresi és a vallástörténelemnek lehetne a tárgya, mely történeti formáiban mutatja be és kifejlődési törvényeit tanulmányozza. Oly tudományok ezek, amelyek a bölcseleti karhoz tartoznak. — Ezekben téves ismeretelméleti elveket keli látnunk. Nem kell mégegyszer kimutatnunk, hogy a keresztény hit tiszta értelmi belátáson alapul és hogy önmagában véve nem érzelem, hanem értelmi tevékenység.1 Azonban nincsenek-e az egyháznak hittudományi szemináriumai ? Oda kellene a hittudománynak visszavonulnia. Hiszen ez magának az egyháznak akarata, mely nem akar hittudományi karokat, mert szemében ezek a hitre nézve veszélyesek. Feltéve, hogy a hittudományi karok a tanárok alkalmazása s tanaik tekintetében az egyház tekin- télyi befolyása alól kivonnák magukat és ennek következtében papnövendékeinél s így a népnél is veszélybe kerülne a hit tisztasága, akkor jobbnak kellene találni azt, hogy a hittudományi karokat az állami egyetemeken megszüntessék. Ez nem eshetnék meg anélkül, hogy a vallás nyilvános tekintélye, az egyháznak a világi tudományokkal s azok tanáraival és tanulóival való érintkezése, sőt a hittudomány tudományos művelése is jelentős kárt ne szenvedne. Utóbbi már azáltal is, hogy megvonnák az állami egyetemek jelentős segélyeit s így a tudományos életre való biztatás megfogyatkoznék, már pedig ez az egyetem theologusai számára fontosabb, mint a többiekre. Ámde ez nem történhetik az állam kára nélkül sem, a vallás megkárosítása és nyilvános háttérbeszorítása, to1 V. ö. 1. 88-107.
