Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)

Ötödik szakasz. A hittudomány

Hittudomány és egyetem.

271

vábbá a keresztény vidékeken a befolyásos körökkel való érintkezés csökkenése miatt. Ha azonban az egyházat megillető befolyás biztosítva van az egyetemeken, semmi oka sem lehet többé arra, hogy valaha vele barátságtaianul szembehelyezkedjék. Amit a püspök, papnevelő intézetek által akar elérni, az a jelöltjeinek papi nevelése, az aszketikus kiképzés, bevezetés a lelki összeszedettségbe és az imádságos életbe, a megfelelő papi életrendbe ; mindez pedig a szabad diákéletben nem érhető el elegendőképen. Ezáltal azonban nincs kizárva, hogy a hittudományi karon tudományos kiképzést ne lehessen adni. Papnevelde és egyetem nem zárják ki, hanem kiegészítik egymást. Így látjuk azt is, hogy nagyon gyakran, az egyház jóváhagyásával, Rómában és Rómán kívül a hittudományi intézet a papneveldétől el van választva (így Budapesten is).

Az eddig említett kifogások azonban még nem a legvégső gondolatok, a gyökerek mélyében fekszenek.

Mikor vallásunk isteni Alapítója Judaea helytartójának törvényszéke előtt állott, e szavakat mondta : „Az én országom nem e világból való, mert, ha e világból volna, szolgáim érettem harcolnának.“ Ez felvilágosításul szolgált arra, hogy miért áll itt vádlottként. A Megváltó tanának tudományos hirdetője is alkalmazhatja e szavakat azon tény megmagyarázására, hogy miért áll ma sokak előtt megvádolva és megvetve. A modern ember lelkülete elszakadt az isteninek és örökkévalónak világától ; már többé nem ez ország