Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Ötödik szakasz. A hittudomány
Hittudomány és egyetem. 269 alkalmas hivatalnokokat és szolgákat képezzen. Ha a jogtanár a polgári törvénykönyvet magyarázza, nagyon kevés alkalma van „az igazság szabad kutatására.“ A hallgatókat sem kérdezik a vizsgán a szabad kutatás elve szerint, mely nem ismeri el a még oly szent hagyomány kötelező voltát, hanem az előadott tananyagról kell beszá- molniok. És mindamellett eddig senki sem látott ebben akadályt arra, hogy a jogtudomány az egyetemen megmaradhasson. Ennélfogva semmi kifogás sem tehető a hittudomány ellen azért, hogy vallásának adott hittételeihez van kötve és hogy ezekre a vallás jövendő művelőit pontosan kell tanítania. Ne feledjük, hogy egyetemeink nem pusztán a szabad kutatás helyei, hanem mindenek előtt oly intézetek, melyekben a hallgatóknak későbbi hivatásuknak megfelelően bizonyos szakismereteket kell szerezniök. Ezzel egyszersmind azon észrevétel is elintézést nyert, hogy a hittudománynak a tudományon kivül álló, egyházi célokat kell szolgálnia, mely a tudományra, mint ilyenre nézve teljesen idegen. A vallástudomány, mint a többi, az igazságra való törvekvés szolgálatában áll. Sőt a papok gyakorlati kiképzése is. De hát ki akarják zárni a tudomány céljából azt, hogy a gyakorlati élet érdekeit is szolgálja ? Akkor az orvostudományt és a jogtudományt is ki kell küszöbölni és helyükbe terméketlen elméleteket kell átültetni és az egyetemet az elvont észokoskodás tengerentúli honává tenni. Utalnak továbbá arra, hogy a vallás és hit nem a megismerés és tudás, hanem csak az érzelem szüleménye, ennélfogva a hittudomány a tudományok között nem foglalhat helyet. A vallás csak a lélektan tárgya lehetne, mely gyökereit
