Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Ötödik szakasz. A hittudomány
234 A hittudomány. befejezését nyerte, akiben „az Istenség mélysége“ jelent meg, „Isten dicsőségének fénye,“ minden vallás betetőzése ; melyet aztán az egyházra bízott, hogy csalatkozhatatlanul megőrizze és az igazságokkal és üdveszközökkel a hivő emberiség életét irányítsa és megtermékenyítse. Abban a tág értelemben tehát, melyben most veszik, a hittudomány az a tudomány, mely a kinyilatkoztatott igazságokat forrásaikból kiemeli, azokat szellemileg átérteni és megvédeni és belőlük új igazságokat levezetni igyekszik, amely továbbá az igazságokat és az adott üdveszközöket a keresztény életben való kifejtésükben és hatásukban tanulmányozza. így a részlettantárgyak egész sorozatát foglalja magában, melyeket a tárgy közössége köt össze. A szentírástudományok tárgya a szentírás ; a bibliai bevezető tudományok ennek külső történetét tárgyalják és ezekben a történelmi kritika is lényeges szerepet játszik. A szentírás-magyarázat a szöveget tudományosan értelmezi s az igazságnak a szentírásban felhalmozott kincseit bányássza ki ; a magyarázattan és a bölcselettörténeti segéd- tudományok egész sora teljesítenek itt szolgálatot. Az egyháztörténelem az ő melléktantárgyaival, az ókeresztény irodalomtörténettel, dogmatörténettel, egyházi régiségtannal és műtörténettel és segéd- tudományaival a kinyilatkoztatásról szóló tant évszázados történelmi menetében és az egyház ölén való kifejlődésében mutatja be. Az ágazatos hittannak a hitvédelemmel és az erkölcstannak az a feladata, hogy magukat a szentírásból és hagyó-
