Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Negyedik szakasz. A tanszabadság
230 Tanszabadság és állam. ház vállásos területére nyúlnak át. Ha olyan főiskolai tanár adna elő a hit érdekeit szorosan érintő tantárgyat, — gondoljunk katholikus egyházjogra vagy bölcseletre — aki az egyház és kereszténység iránt ellenséges indulatot nyilvánított, az egyház tekintélyét lealacsonyította és tanait eltorzította és támadta, ez nyilván jogtalanság volna az egyházzal szemben és súlyos megsértése annak az érdekkörnek, melyet védenie kell főleg túlnyomóan katholikus államban. Ily esetben az egyház jogosan emelne panaszt. Ebben az esetben kétségkívül az állami illetékesség érdekei is érintve vannak, mert állami intézetről és államilag kinevezett tanárokról van szó. Ámde mégsem tagadható, hogy az egyházi illetékesség érdekei is szóba- jönnek. Ha valamely keresztény állam az egyházi intelmeket, mint idegen hatalom beavatkozását visszautasítaná, ezzel az egyház vallásos hivatását s az állam és egyház között lévő helyes viszonyt is félreértené. A hívek, kiket az állam alattvalóinak nevez, az egyháznak is alattvalói, azon bárányok és júhok, melyeket isteni utasításnál fogva legeltetnie kell. Ugyanazon alattvalók közössége, a történelmiekké vált szoros össszeköttetések éppúgy természetellenességnek tüntetnék fel azt, ha egymással szemben, mint idegen hatalmak járnának el, mint ahogyan ezt egy pogány államban, például Japánban érthetőnek találnók. A dolog természete s a népek jóléte ilyen dolgokban egyöntetű eljárást kíván. S tagadhatatlan, hogy az
