Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)

Negyedik szakasz. A tanszabadság

Tanszabadság és állam.

229

nevelőintézetben. De a többi tudomány sem képezhet kivételt azon kötelezettség; alól, hogy az Istentől rendelt tekintély intéseire figyeljen oly esetekben, midőn vallásos testületet érint. Az egyházra van bízva híveinek valláserkölcsös vezetése; nem lehet közömbös azzal szemben, ha a tudomány nyilvános művelése közben olyan módon tanítanak, hogy a hívek keresztény érzülete kárt szenved. Bárki lépjen is a keresztség által az egyházba, tekintélyének az ő hatáskörén belül alárendelve marad. Az állami alkalmazás ezen nem változtathat semmit; a viszony el nem ismerése sem eredményezhetné, hogy az egyház vallásos utasításainak való engedelmeskedés tárgyilagos kötelessége megszűnjék.

Az egyház e jogát az államnak is el kell ismernie, ha még igényt akar arra tartani, hogy keresztény legyen ; ezek istenileg rendelt jogok, melyek a keresztény vallás lényegéhez tartoznak, minden emberi tetszéstől függetlenek. Ahol tehát e tekintetben összeütközések támadnak, az államnak tekintetbe kell vennie az egyház panaszait. Ez mindenekelőtt a hittudományra vonatkozik, kevésbé és ritkán a többi tudományra is. így részben jogosult az a mondás, hogy a hittudományi kar az egyház befolyása, a többi kar pedig az állam hatásköre alá tartozik. De csak részben jogosult ; szellemi érdekek nyilván nem karok szerint igazodnak. A többi karon is megsérülhetnek a hit érdekei; azután olyan esetek keletkeznek, melyek tisztán világi jellegüket elvesztik és egyszersmind az egy-